Hosszú ideje nem jártam már itt,valahogy úgy voltam vele, hogy mivel nem sok minden történik mostanában velem, nincs miről írnom.
Aztán kicsit jobban átgondoltam és rájöttem, hogy azért történtek jó dolgok, amiket szeretnék megosztani a blogom.
Egyik legfontosabb, hogy augusztusban újabb unokám fog születni, Tamara egy kisfiút hord a szíve alatt.
Nagyon várom már, hogy újra kisbabát tarthassak a kezembe.
Legutóbbi bejegyzésem óta letelt 5 hónap, ezalatt Nátán nagyon megnőtt, igazi komoly majdnem 4 éves nagy fiú, csuda egy pofa.
Egyre szebben beszél, egyre többet. Hála sokat vagyunk együtt, minden kedden és csütörtökön délután velem van, Larám olyan kor megy edzeni, ismét jár rúdtánc fitneszre. Mai napig nem tudom , hogyan marad fent a rúdon és hogyan képes magát úgy kitekerni, hogy el kell gondolkodnom, hogy hol melyik lábát kezét látom.
Vejem is végre haza költözött Svájcból, most majd munkát fog keresni, de addig is amíg nem tudd elhelyezkedni, a lakásukat csinosítják
Szépen haladnak, gyorsabban,mint mi,vejem nagyon ügyes, rengeteg dolgot megtudd csinálni és nagyon szépen, sokszor szebben és jobban, mint aki mesterként náluk dolgozott.
Dorián még itthon lakik, nem is tudom, hogy valaha elfog költözni, nem így tűnik, hogy nagyon megszeretne szabadulni a "Mamahotelból". MA holnap 27 éves lesz!!! Mikor rohant így el az idő, nem rég még pici baba volt.
Nálunk a helyzet változatlan, lakás fronton, még mindig nincs új konyha bútorom és nem is tudom mikor lesz.
Zolival dolgozunk, élünk, kertészkedünk és el vagyunk a magunk kis világában.
Anyukám a 83 életévét tapossa, hála a jó égnek jól van, egy kicsit itt, kicsit ott fáj a lába, de hát most komolyan az ő korában már ez úgy mond, természetes dolog.
Az állatok létszáma nem csökkent, nem is nőt.
Részemről most egy nagy projekt van folyamatban. Szép sorban haladok, hogy megvalósítsam idei nagy tervem, hogy ebben az évben 52 könyvet fogok kiolvasni, eddig a tizenötödiknél tartok, eddig sikerült jó könyveket kivennem a könyvtárból.
Láttam sok jó filmet is és nagy vágyam teljesült, hogy eljutottam a Nemzeti Múzeumba barátnőmmel.
És hogy lássátok, hogy mennyire benne vagyok a kulturális életbe, elmondom, hogy havonta egy színházi előadásra is eljutunk Zolival, a tatabányai Jászai Mari színházba. Eddigi darabok mind jók voltak, még egy előadás van hátra a bérletünkből és vége is van a 2024/2025. évadnak.
Hát röviden ennyi, ami az elmúlt majdnem 5 hónapban történt velem, családommal.
Kedves olvasóim, remélem veletek minden rendbe és szívesen olvastok még a jövőben is tőlem/rólam/rólunk.
Ölellek Titeket :
