Pedig, de.... Vagy csak még nem mondták meg, hogy kirúgnak :D
Vajon meddig tart ez az út, és hova vezet?
Azt se tudom elhinni, hogy már több mint 3 hete összesen csak 3 -szor ettem olyant, amiben cukor vagy liszt, esetleg mind kettő van.
És ezt sem tudom elhinni, hogy más is látja már rajtam, hogy fogytam egy -két -három-négy meg egy fél kilónyit.....
Vajon miért játszik akkora szerepet az életemben a fogyókúra, a külsőségek?
Aztán itt van ez a kis blogocskám már több éve és még mindig tudok mit írni, és van mit megmutassak. Visszanézve van jó pár bejegyzésem, jó kis szövegeket is tudok írni, és állítólag van egy stílusom is, ami jó.
Aztán varrni is tudok, meg kötni, meg hímezni, meg egy kicsit horgolni is és nagyon horkolni is.
Aztán egyes visszajelzések alapján főzni is tudok és nem is kicsit.
Ja meg néha úgy laza 280 perc alatt holmi kis torta csodákat is összetudok hozni, ha akarok...
Valamiért ezekben jó vagyok, vajon az utamon mi hasznát veszem azoknak a dolgoknak , amiben jó vagyok ?
Néha anyaként is tuti jó vagyok, meg barátnőnek is "olykor" jó vagyok, nagyon jól tudok hallgatni, meg lelki életet élni, meg bulizni is.... Vajon miért alakult így ?
És azt, mikor fogom elhinni, hogy a férjem ha nem is engem tart a világon a legszebb nőnek, de engem tart annak a nőnek, akiben a legjobban belehabarodott és annak a nőnek, akihez mindig is érdemes haza jönnie?
Hitetlenen vagyok és talán ezért nem haladok azon az úton , amit a "Főnök" nekem szánt, mert azt viszont elhiszem, hogy a nagykönyvbe egy nagyon jó és boldog élet van nekem megírva!!!!!!
Egy olyan élet, amiben van egy csodás család, amiben sok legyőzősre váró kihívás van, van benne sok -sok új dolog, van benne sok új tudás , anyagi biztonság , egy egyedi öltözködési stílus, egy idegennyelv ismerete, egy barátságos otthon, néhány szívemnek nagyon kedves ember......
És most, hogy leírtam a gondolataimat rájöttem, hogy DE MÉG IS CSAK AZON AZ ÚTON HALADOK, amit nekem szánt ott fent a "Főnök".És ez egy nagyon jó kis út.
Hosszú, és még hosszabb...
Csak van ezen az úton néhány nagyobb kődarab, hogy ne legyen annyira minden egyszerű és túl természetes.
2 megjegyzés:
Ezt megint olyan szépen megfogalmaztad! A célok kellenek, de az út a fontos ahogy eljutunk oda. Jó úton jársz Andi, le ne térj róla! Csak hidd el hogy jó amit csinálsz!!...és hozz nyugodtan a sütidből:)
Ezt jól esett olvasnom! :)
Megjegyzés küldése