Augusztus ezerrel.....

gyümölcsök hegyekben , kedvenceim szépen sorba bújnak is be a bőröm alá :) Dinnye , barack, szilva, körte és főtt kukorica ..sok, sőt nagyon sok....

Persze a tavasszal leadott kilóim egy résztét  szépen vissza is szedtem......

De valahogy most nem érdekel.....van ennél sokkal nagyobb gondom magammal.

Káosz és zűrzavar van bennem.....

Mint előbb írtam most minden szép és minden jó..... Ja nem .... Nem vagyok éppen a legjobb passzban , kicsit  nagyon elfáradtam már a munkába. Belefáradtam az emberekkel való foglalkozásba. Belefáradtam, hogy a munkaköröm miatt mindenkihez türelmesnek és kedvesnek kell lennem, hogy mindenkihez segítőkészen kell hozzá állnom, még ha tudom is, hogy az illető nem éppen kedves reakcióval válaszol.Belefáradtam, hogy én nem lehetek szar passzban reggel fél nyolc és délután 16 óra között. Pedig néha olyan jó lenne, csak annyit mondani, bocs, de ma szar napom van , hagyatokmááááánbékén. A legjobban azt utálom, amikor elhangzik a csodálatos:
Könnyű neked !-mondat vagy a másik kedvencem :Te akartad, hát csináld! és a legkedvesebb a :Jaj, te nem vagy olyan, te nem lehetsz szomorú és kedvetlen! Pedig dehogy nem lehetek.....
A legnagyobb bajom most az, hogy zavar, hogy tudom, hogy mennyi feladat vár rám az elkövetkező egy évben és nem tudom, hogy mivel tudnám feltölteni az energia raktáraim. Nem tudom honnan vegyem a pozitív energiát.Nem találom az öröm forrásokat. Nem tudom, hogyan fogom megállni a helyem, meddig bírom a terhelést és mihez kezdek, ha nem bírom már és vágynék egy kis pihenőre. Hisztérikusan ordítok majd, hogy HÉÉÉ, ÁLLÍTSÁTOK MEG A VILÁGOT, EGY IDŐRE KISZÁLLOK!!! Vagy egyszerűen fogom magam és összeroskadok?
Érzelmileg sem vagyok a legjobban, nem érzem, hogy Zoltán meg tenne mindent azért, hogy stabil érzelmi hátteret nyújtson. Nem érzem, hogy megbecsülné, hogy itthon is sokat teszek azért, hogy a családunk üzemeljen, hogy tehermentesítsen dolgok alól és azt sem érzem, hogy hu, de nagyon lángolna a fene nagy szerelmünk. Egyszerűen vannak napok, amik csak úgy elsuhannak, hogy alig beszélgetünk. Ő tévézik, én meg miután nem kíváncsi rám, inkább elvonulok még a közeléből is....
Vagy ez természetes 25 év után ?? Hát ha igen, akkor köszönöm, de nem kérek ebből, utálom ezt a fajta természetességet.
Jókon jár az eszem,de egyszerűen csak rágondolok, hogy mi vár rám és nem is hiszem el, hogy ennyi mindent kell véghez vinnem.....
Jövő héten itthon leszek szabadságon. Jó lesz egy kicsit kiszakadni a mókuskerékből. Igaz nem csak lábat fogok lógatni, hanem dolgozni fogok , kőkeményen, de nem aggyal.Zoltánnal kifestjük a konyhát és az előszobákat. Kapnak új dekorációt és ha jó kedvem lesz még talán a falra felfestem az ezer éve vágyott családfát ...

Majd meglátjuk mi lesz belőle .......

( internetes forrás)

Jelenleg a lakás legszebb pontja a nappali ablak, melyet az orchideák teljes egészében virágba borítottak. Imádom nézegetni őket , egyik szebb mint  a másik, a fehér 3 szálon több mint 30 virágot hozott idén :) Imádom őket !

Lehet kellene még egy ablak a nappalira és vennék még vagy sokat és akkor menne belém az energia mint a fene?? 

Hát ezen elgondolkodom...

Jövő hétvégén majd megmondom, hogy mekkora az energia szintem a fizikai munka elvégzése után , aztán meglátjuk hogyan tovább ....