Tegnap sikerült

az egyik vizsgám, ami még hátra volt. Jönnek szépen ez érdemjegyek a beadandókért, számítástechnika  gyakorlati jegyem is megérkezett. Pénteken egy "kis" nemzetközi tb. vizsga és abszolvált státuszba lépek. Aztán már nem sok van az államvizsga első napjáig....
Nagyon úgy érzem, hogy elfolyt az időm.... csak éppen semmiségekre.... de nem nagyon bánom, mert csupa olyan dolgot tettem, amit már nem lehetett halogatni , elodázni, de most már ennyinek elégnek kell lennie.
Holnap haza jövök vizsgáról és leülök és átgondolom a továbbiakat, hogyan tovább, megcsinálom a "tanmenetem". Nem reménytelen a helyzetem, de csak abban az esetben, ha tényleg mással nem foglalkozom most , csakis a tanulásra fókuszálok.
Most annak van itt az ideje, hogy minden mást félre tegyek, erre a közel egy hónapra.
Nincs álláskeresés, barátnőzés, olvasás,rendrakás ott, ahol eddig nem éreztem fontosnak és ez most nem csak a lakókörnyezetem  jelenti......
Illetve a teljes siker eléréséhez, még egy nagyon fontos dologra kell fókuszálnom :önmagam szeretésére, minden kis kudarcommal, bénaságommal és apróbb "tragédiáimmal".
Hogy várhatnám el, hogy sikeres legyek , ha közben úgy érzem, hogy nem vagyok elég jó és magabiztos és nem szeretem magam, se a külsőm miatt, se a teljesítményem miatt, se kis béna tulajdonságaim miatt.
Szóval, nem csak a tananyagot kell tanulnom most, hanem saját magam szeretését is.
Igaz erre nincs tanmenet és talán csak annyi kell hozzá, hogy naponta párszor elmondjam magamnak, hogy megtudom csinálni, mert ügyes és okos vagyok. Sokkal jobban nézek ki mint ahogy én azt most magamról gondolom, szép vagyok úgy, ahogy vagyok..... Hinni kell önmagamba!Hinni kell önmagamba!
Megtudom csinálni, mert ügyes vagyok és........

Fotó: internetről feltöltve