a négy napot itthon ....
Orvosi utasításra kerülnöm kell a napot, amennyire csak lehet, a porszennyeződést , szelet ,meg egy csomó mindent....
Arcbőröm igen csak bedurrant, begyulladt, de már alakul. Néhány nap alatt értem el ezt az állapotot, a szokásos arcbőr kezelésem mellett.
Ennek most a fele sem volt tréfa, iszonyatosan viszketett és piros és foltos volt a bőröm. A kép nem adja vissza a teljes színskálát , ami az arcomon megjelent. Doki , gyógyszer ,krémek és egy halom tiltás nincs napozás, fűszerezés, forró kaja, nagyon hideg vagy meleg víz, szeles idő,piálás ( Még jó, hogy alapból alacsony költségvetésű alkesz vagyok, így rohadtul nem izgat a pia tilalom. Városi legenda, ja nem , hanem az igazság, hogy kb. 2 éve karácsonykor 1 dl bor után, alig tudtam kiszállni a fürdőkádból,így aztán nem is erőltetem az alkohol ivás dolgot.)
4 nap kezelés után a gyullad pöttyök szépen apadnak le és már nem olyan vörös az arcom egész nap, mint egy cékla.
Iszonyatos napok vannak mögöttem és nem csak testileg, hanem lelkileg is leamortizáltam magam....
Nem igazán voltam jóba a testemmel mostanság, amit szerettem magamon, hogy sokan megdicsérték az arcom, hogy nem látszik, hogy mennyi idős vagyok. Szóval szerettem a bőröm, a szemeim.
Most, ha csak arra gondoltam, hogy valaki rám néz, egyszerűen hányinger fogott el.Én aki 98%.-ban emelt fővel közlekedem, mosolyogva ,most lehajtott fejjel és szinte lopakodó üzemmódba kapcsolva intéztem a muszáj bevásárlást, nyilvános helyre menést.
Mindig az járt a fejembe, ha magamtól undorodok, akkor másból mit válthat ki a rengeteg ragya rajtam, ami elborította az arcom, annak ellenére, hogy kezeltem, ahogy csak tőlem telt?
A 4 napban sok pozitív gondolatot olvastam a szobába és azt hiszem végre azok is kezdenek hatni...
Be kellett látnom beteg lettem , beteg vagyok. Szerintem minden betegség lelki eredetű, és ha nem vagyok oké lelkileg, hogy akarom, hogy az arcom helyre jöjjön, ne legyen beteg??
Jobban belegondolva, az embereket meg rohadtul nem érdekli, hogy mi is van velem, annál jobban elvannak foglalva saját ügyeikkel, minthogy, velem és a csodálatosnak nem mondható orca bőröm valamennyire is érdekelje őket. Szóval itt megint csak bekapcsolt a baromi kifelé megfelelési kényszer...Pedig annyira nem kellene. Hányszor, de hányszor megfogadtam, hogy nem fogok belefutni ebbe a hülyeségbe....
Most már abban is biztos vagyok, hogy ezek a kiütések jelek arra, hogy egy nehéz út végéhez fogok érni hamarosan, amin jó ideig poroszkáltam,vergődtem.Ezek vezetnek el a gyógyuláshoz, a tisztuláshoz.És igen, ismét magam mögött hagyom egy rossz korszakom, eljött az ideje, hogy újra szabad legyen a lelkem, merjem megmutatni a valódi arcom, ne akarjak valamiféle álarc mögé bújni, ami ráadásul itt-ott simul csak az arcomra.
Így hát levontam a következtetést:Ha nem viselsz álarcot, látszani fog a valódi szép arcod.
2018. május 1., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
HHHÚha...és nem vakarni... áááá Jobbulást...lehet tudni mitől kaptad, valami allergia?Egy szúnyogcsípést is ki lehet vakarni rendesen...meg tudod állni hogy nem bántod ?
Rozeceam van ,ugy 5-6 éve és a naptol extran beindult..... Nehezen de megálom valamennyire a vakaraszast.....
Jobbulást kívánok!
A fejedre kellene egy szép nyári kalap ami védené az arcodat.
Vigyázz magadra nagyon!
Köszönöm Kata :) Igyekszem vigyázni magamra, és keresem a kalapom , csak még nem jött velem szembe a kellő karima mérettel rendelkező :)
Andi remélem mire ideértem csak egy rossz emlék!
Megjegyzés küldése