Szégyen és gyalázat, de nagyon elhanyagoltam a blogot. Igazából nem is sok írni valóm van, mert élem a szürke hétköznapokat. Munka, kert, könyvek ....
A kertben járva mindig találok valamit ami éppen érik, komolyan mint egy svéd asztal ..
Lassan vége a nyárnak, melegnek napsütésnek. Minden nap a munkahelyemről kiszabadulva kicsit , pár perc séta után az ebédem a várkertben vagy a tóparton fogyasztom el, kiélvezve a kellemes meleget és a látványt. Töltekezem rendesen és próbálok nem a rossz dolgokra gondolni.
Kitudja mi jön még és lehet jól jön majd , hogy tudok ezekre a csodás nyár végi napokra visszaemlékezve jól érezni magam.
Az élet márpedig szép!
Ugye?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése