Kb. ez lehetne az alcíme a hosszú hétvégémnek.
Esik eső hol nagyon , hol kevésbé.
Mondjuk tegnap nem bántam, hogy esik,mert időm se lett volna kimenni a levegőre.Reggeltől pakolásztam, takarítottam és főztem, hiszen Tamaránk 25 szülinapját ünnepeltük egy családi ebéddel. Volt ilyen finomság, csak én csirkeciciből készítettem és az ünnepelt kérésére gyümölcstortát sütöttem.
Ma folytattam a tegnapi rendrakó programot , kiszanáltam egy pár pulcsimat, amit már tavaly sem vettem fel és végre nem is tudom mennyi idő után semmi vasalni valóm nincs , mindent kivasaltam, mint egy jó házi asszony.
Azért bízom benne, hogy a holnapra beígért ítélet idő elmarad és legalább egy kicsit kiszabadulok a szobafogságból egy séta erejéig legalább eső mentes lesz a napunk.
Persze most lehet mondani, hogy nincs olyan idő , amikor az ember nem mehet a levegőre.
Valóban, de valahogy nagyon nem kívánkozom megázni és a pocsolyákat kerülgetni....
Szívesebben sétálok száraz időben és inkább gyalogolok a leesett hóban, mint esőben.
Kényes lennék tán ?
2018. március 17., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése