2019. február 6., szerda

2019-02-06

25.
Álláspályázatom küldtem el és még csak be sem hívtak sehova......
Komolyan degradáló és szomorú egy helyzet ez ....
És egyre inkább megy el a kedvem  mindentől.....

Vajon mit csinálok rosszul ?
Az biztos, hogy a nyelvismeret hiánya nagyban befolyásolja a munkakeresésem, teszek is ellene, de sajnos nem megy olyan ütemben, ahogy azt sokan elképzelik.
Iszonyat sokat szenvedek , nincs siker élményem  és egyre inkább fogy a motivációm.....


2019. február 5., kedd

2019-02-05

Kész, nálam hivatalosan is elkezdődött a tavasz eljövetele. Igaz csak lassan, de azért jön a várva várt évszak. A medvék is jelezték. Mondjuk a súlyom alapján akár én is lehetnék medve....

A  kertemben készült fotó elmondja miért is mondom, hogy számomra döcögve , de beindult a tavasz eljövetele. És ha jól láttam az ősszel ültetett krókuszaim is kezdenek előbújni, jegyzem meg halkan.



2019. február 1., péntek

2019-02-01

Mivel nem nagyon van energiám kimozdulni a lakásból kellett valami, ami leköt és valami újdonság erejével villanyoz fel. Így aztán tényleg jól jött a varrógép üzemképes állapotba hozatala.Volt néhány olyan befejezetlen munkám és "kötelezettségem", amit régóta halogattam.Arról nem beszélve, hogy  csak itt tornyosultak a felhalmozott készletek , mind anyagok , mind egyéb kiegészítők terén. Így hát  fogtam magam és eldöntöttem,hogy na ennek egyszer és mindenkorra végett vetek.
Első körben kiselejteztem azokat a dolgokat, amikhez legalább 5-7 éve nem nyúltam (-1 nagy papír táska cucc)
Második körben jöttek a 3-5 éves cuccok, és a sok 10-20 cm-es anyag csíkok, fecnik  (-2 nagy táska)
Így is  maradt bőven varrni való anyagom, félkész cuccom.
És belevágtam a nagy munkába.
Ha annyit írok, hogy 2 napja napi több órában dolgozom az ügyön, akkor azért van elképzelés, hogy micsoda készletekkel rendelkezem. És még nincs vége , legalább 2 napot igénybe fog venni a befejezés.



Minden kész munkát egy nagy kosárba tettem, rendszer nélkül, és csak gyorsan lőttem egy képet , sejtelmeset, de látványosan kaotikusat .
Ha végeztem mindegyikről lövök egy igazán jó képet, hogy az utókor lássa majd , hogy milyen ügyes is voltam. 

2019. január 30., szerda

2019-01-30

Úgy tűnik, megint kinyírtam egy varrógépet. Eltört a programtárcsája, több mint 10 éves a gép már alkatrészeket sem biztosítanak hozzá sajnos. Szerencsétlen varrógépemet addig  baszogattam  kínoztam, amíg végre egyenes normál méretű öltésekre nem tudtam átállítani , hogy legalább valamit is tudjak varrni vele. És sikerült:) Így aztán neki láttam, hogy felszámoljam a  félkész dolgokat, felhasználjak kb. 5 méternyi mindenféle anyagot. Készült ez-az délután, de a két fotón is látszik, hogy nem tudtam igazán jó képeket készíteni este már. Nem is erőltettem a dolgot. 




Hétvégén akarok majd fotózni normális fényviszonyok között és remélhetőleg rengeteget. 
Aztán már csak az a kérdés , hogy kinek fog kelleni a sok "kézműves szarságom" , ahogy kedvesnek nem nevezhető ismerősöm hívta a munkáim. 

2019. január 29., kedd

2019-01-29

Van remény , tényleg lesz idén is tavasz, valamikor, majd egyszer.
Valamelyik nap fedeztem fel őket a kerítés mellett szorosan megbújva. Hát ha ők nem az eljövő tavasz hírnökei, akkor ki vagy mi az ?




2019. január 21., hétfő

2019-01-21

Tegnap esett egy kis hó, ismét minden fehér lett. Igaz csak délutánig tartott a fehér hó lepel.
Fura ez az időjárás , kiszámíthatatlan.
Személy szerint én úgy vagyok vele, hogy ha tél , akkor legyen hideg és fehér max. 1 hónapig, aztán felejtsük is el az egészet.Nem szeretem a  telet, a réteges öltözködést, a fűtéssel járó macerát. Lehet el kellene költöznöm. Állandó 25-30 fokban is tudnék élni, úgy érzem.

Délelőtt pakolásztam a kisszobácskámba, megállapítottam, hogy még mindig nagyon sok a befejezetlen varromány. Sok a keretezésre váró kész hímzés. Majd idővel az is meglesz, remélem.
Kellene pár régi képkeret.Nagyobbak -kisebbek , mindenféle.Esetleg ha valakinek van,felesleges szívesen elfogadom , hogy új életet leheljek bele.
Sajnos a varrógépem még mindig nem jó, pedig nagy szükségem lenne rá, hogy legalább azzal tudjak alkotni, befejezni a sok-sok félig kész alkotást.
Rájöttem, hogy nagyon hiányzik a kézműveskedés, az alkotás.
Fogalmam sincs, hogy miért hagytam abba minden alkotást. Annyi tervem volt, de aztán valahogy minden csak terv maradt.
Pedig a kézműveskedés, alkotás jót tesz a léleknek.
Lehet, hogy azért vagyok ennyire rossz passzban egy ideje, mert nem alkotok, mert nincs hobbim újabban???
Na ezen most elgondolkodom egy kicsit  nagyon.



2019. január 15., kedd

2019-01-15

Nem tudom mi van velem, de ma olyan feszült vagyok , hogy legszívesebben valakit jól pofán b@sznék  megölelnék...mondjuk a nyakán.
Szerintem agyamra ment az időjárás változás, a tél, az itthonlét, a férjem , a felnőtt gyerekeim, a 91 éves anyósom, a tesóim, az anyukám , a postán sorba állás, a könyvtár elköltözése és  még sorolhatnám, hogy kiből, miből van elegem. Röviden:  Mindenből  és mindenkiből.
Persze engem se lehet most könnyű elviselni, mert morgok, mint a bolhás kutya....

Valaki állítsa meg a világot , egy kicsit kiszállnék !

2019. január 9., szerda

2019-01-09

Már a második hétben vagyunk 2019-ben. Eddig nem sok történt velem, még mindig várom a nagy találkozást A MUNKAHELYEM-mel. Nagyon nem akar összejönni. Aggódóm is ez miatt, pláne ha bele gondolok, hogy 9 helyre adtam be az önéletrajzom decemberben és még be se hívtak interjúra. Zoli szerint ne legyek türelmetlen, még semmi sincs veszve, lassan indul az élet mindenhol.


Szombaton végre esett annyi hó, minden fehér lett. Kihasználva ezt, gyorsan építettünk egy hóembert Larával.Kicsit nyomi, de a miénk :) 



Egy nap alatt kiolvastam Szentesi Éva könyvét .Nem olvastam eddig semmit a szerzőt, de a későbbiekben fogok, nagyon tetszett a könyve, az egyszerűsége, az olvashatósága, mondandója.

Most Coco Chanel életét olvasom, de kicsit lassabban haladok vele, mert a szerző stílusa nem igazán ragadott meg.Azért azt leszögezhetjük, hogy  érdekes gondolkodású  egy nő lehetett Coco.



És persze meg vannak a következő áldozatok is, mint a 2019 év cél kitűzései, tervei. 

Nálatok hogy telt az első hét 2019-ben?

Boldog új évet kívánok!

(a kép forrása internet)


2018. december 16., vasárnap

Sorozatgyártás?

Ebben a hónapban nem sok minden történt eddig .,...
Megkötöttem a lentebb látható sapkából már 2 darabot, de még vár rám  2 darab megkötése karácsonyig.  Eredetileg magamnak kötöttem , aztán felpróbálta Tamarám  és persze kellett neki , hát legyen a tiéd mondtam, majd kötök magamnak egy másikat. Készen is lett a másik, azt meg Tami barátnőjének adtam oda, ha már olyan csini volt benne....Szóval megint neki álltam , de a még el sem  készült  sapkát is elígértem , ha már Larám lecsapott rá .... Ezek után úgy gondolom ezt már nevezhetem sorozatgyártásnak.



Olvasás terén nem lehet panaszom , ők  voltak az áldozok eddig, és  hol van a hónap vége még ? 


Ma még egy fontos dolgom lesz, a tavalyi "Céljaim 2018-ban" listám  után  megírni a 2019-es évre vonatkozót is . A 2018-as listából mindössze kettő dolgot sikerült megvalósítanom, 13 célomnak még a közelébe se jutottam.Sőt!!! Lásd például 10 kg fogyás helyett sikerült pont 10 kg híznom....Van  így értelme a célokat listába szedni? Nem tudom, de azért csak megírom az a fránya listát.

2018. november 23., péntek

Soha nem vártam még annyira ...

az új év eljövetelét, mint most.
Valahogy nem szeretem  2018-as évet. NEM az ÉN évem.
Már olyan rafinériát is bevetettem, hogy megpróbáltam magam átaludni 2019-be. Ha már medve test meg van, gondoltam bagatell feladat lesz téli álomba zuhannom, na meg lelassulva  már le vagyok...szóval neki ugrottam a feladatnak...de, valahogy nem jött össze, pedig csak 40 napot  kellett volna aludnom...
Azért nem adom fel, ma már sikerült 10 órát aludnom egyfolytában , ami nem is tudom mikor fordult elő velem utoljára..... (nem is vagyok ma jól egész nap, mint az agyam tompa lenne és nem találom a helyem)
Gyakorlás teszi a mestert....
Magamat ismerve meg tuti a téli álom majd valamikor márciusba fog beütni.

Hiába na , a Csandizmus már csak Csandizmus.

2018. október 29., hétfő

Kezdek rájönni. hogy

nem éppen nyerő helyzetben vagyok a munkaerő piacon.
Hátrányos helyzetben vagyok a következők miatt:
1. nem beszélek angolul( magyar cég 100 fős állomány a munkaügyes, bérszámfejtő kolléganő mellé  asszisztenst kerestek, ez volt az elutasítás fő oka)
2. nem vagyok hajlandó minimálbérét letagadni a végzettségem (HR kollegina tanácsa volt)
3.nincs jogosítványom és mellé saját autóm (HR pozíció több telephely látogatása)
4. vannak elképzeléseim, hogy milyen pozícióba és minimum mennyi pénz kell nekem (nem szeretnék operátor lenni egy gyártó soron és nem több százezres fizetésre kell gondolni)
5.Nem vagyok 25 éves, 30 év gyakorlattal ( ilyen idősen csak ennyi gyakorlata van??)
6. Nem vagyok kereskedő szellemű (networking-en belül gatyi termékek értékesítése nem vonz, jutalékos rendszerben)
7. Nem akarok vállalkozó lenni (mire lehet vállalkozni  anyagi háttér nélkül??)

És akkor most kérdem én, 47 évesen magyarul kiválóan kommunikáló, angolul biztosan még csak  A1 szinten ,de most tanulva a nyelvet (addig, amíg nem lesz  nyelvvizsgám)társadalombiztosítási igazgatási szakon szereztem a diplomával , társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadói , pénzügyi-számviteli ügyintézői iskolával mihez kezdjek?

El vagyok nagyon keseredve ..........

2018. október 25., csütörtök

Telnek a napok

én meg csak szépen hízok és egyre nagyobb arccal bírok.
Mondjuk nem csoda ezek után : 

almás , meggyes , meggyes-mákos rétes
fekete erdő torta
eperlekváros muffin

Ez legalább egészséges kaja, sütőtökös humusz 


Január óta pontosan 8 kg szedtem fel magamra és csodálkozom, hogy nem férek bele a nadrágomba , szorít a farmer kabátom ujja és még sorolhatnám a tényeket. Úgyhogy megint jön a lassan már szokásos, vegyünk vissza a kajából dolog. Ahányszor már leadtam 3-5 kg az elmúlt 2 évben , anorexiásnak kellene lennem. Persze csak akkor ha nem híznám mindig vissza....... 

2018. október 18., csütörtök

Még hogy írom a blogom ....

Hát nem teljesen jött össze a dolog, de rajta vagyok  nagyon..legalább is agyilag.
Szóval mi is történ velem az elmúlt hetekben....
Mondhatnám semmi, leszámítva azt az örömhírt, hogy ANYA LETTEM.
Újabb gyerek fiú és megfelelve a magyar családjogi törvényeken belül az örökbefogadásnál a gyermek és köztem nincs több mint 40 év korkülönbség.
Szóval íme a gyerek:



Igen, jól látszik, hogy valójában egy  kutya az új gyerekem, de hát nálunk a nemszőrös- és szőrős gyerekek egyformán családtagok.
Démit Mocsáról fogadtuk örökbe ,ahol megunt kutyaként tengette életét egy kennelbe bezárva, napi kb. 5 perc figyelmet kapva.


Bezzeg most :) Mondhatjuk úgy,  hogy Apánk, Brunci elvesztése miatt fájó szívére kapott egy sebtapaszt Démi személyében, de a helyes megfogalmazás az , hogy Démi Apa seggtapasza. Mindenhol ott van , ahol Zoltán. Ha kell begyújt, ha kell fát hord, ha kell ólat épít. 
Szóval most Anyáskodom az új szőrősgyerek felett ez a legfőbb tenni valóm a munkahely keresése mellett. 


2018. szeptember 26., szerda

Csöppet sincs meleg

napközben sem, így aztán nem sokat vagyok kint pedig kellene ...mondjuk úgy semmit se, bár lenne dolgom még kint. Nem szeretek ilyen időjárásban kint tevékenykedni, mert ha ások hamar kimelegszem és ha megállok pár percre, akkor meg fázom. Így aztán borítékolva van a nátha. Arra meg nem igazán vágyom....
Vasárnap elültettem a szomszédtól kapott eperpalántákat, remélem megerednek a késői ültetés ellenére is, idén megdupláztam a palánták számát, így már talán jól is lakik a népes kis családom a tavaszi termésből. Szeretjük az epret ,hát még az igazi házi eperlekvárt.
A legnagyobb feladat még, amit meg kell csinálnom, az  kb. 5 négyzetméter sásliliom kiásása.
És mint tudjuk a liliom gyökérzete elég egy "gyökér". Nem csak úgy kikapkodom a hagymát, hanem muszáj vagyok mélyebben is leásni, hogy a kósza kis hagymák és gyökérszálak se maradjanak bent, mert akkor tavasszal újra kihajtanak a gyökér liliomok virágok.
Szóval lenne mit csinálni, de most én is olyan vagyok, mint egy liliom...nem hagymás, hanem gyökér..lusta gyökér :D

2018. szeptember 23., vasárnap

Hasznossá tettem magam...vagy még sem?

Mivel itthon vagyok és nem dolgozom, mert háztartás vezetése nem dolgozás nem is munka , gondoltam hasznossá teszem magam és behordom némi segítséggel  a 3 kalodányi fát ,amit a héten kaptunk meg.
Majdnem sikerült.
Mondom majdnem :)
A felénél sikerült elesnem, állóhelyzetből. Igen, álltam és úgy estem el. Eltekintethetnék a kék foltjaim képi dokumentálásától, de nem fogok :)

Ez mára már  "szép" lilás zöld




-És még kb. 7-8 kisebb kék-zöld foltocska van a lábamon és a karomon. 
(Itt kérek elnézést a nem éppen feszülő bőröm látványától, de ez majd egy másik bejegyzés témája lesz.)
Azt azért megállapítottam, hogy még jó, hogy álltam és nem éppen talicska tolás közben estem el, mert akkor, amilyen béna vagyok ,még át is toltam volna magamon a fával teli talicskát. Akkor tuti nem úsztam volna meg ennyi folttal.Szóval örülök, hogy csak ennyi bajom esett, nincs a fejemen egy kerék nyom se, meg van összes fogam,és még nevetni is tudok a balf@szságomon :) 
Hiába na, csandizmus már csak ilyen :) 
Szép az élet! 

2018. szeptember 11., kedd

Anyai szavak

Megyek állásinterjúra. Ezt mesélem nagy lelkesen Anyukámnak.
Szó, szót követ, majd Anyám záró szavai:
-Szorítok neked, csak viselkedj normálisan!

Köszi :) Szeretlek ! :) Innen nincs visszaút ! :)



2018. szeptember 6., csütörtök

Az Ügyfélkapu ....

a hibás abban, hogy ma 3 órát tartott az út míg haza értem.
Igen , a 25 perces séta utat sikerült 3 óra alatt megtennem.
Mert az úgy volt, hogy lassan 2 éve készülök megcsinálni az ügyfélkapus regisztrációt, hogy az adóbevallásom nem ne kelljen elvinni az adóhivatalba, hanem csak úgy hipp-hopp itthonról lazán betudjam nyújtani.
Na nagy halogató lévén , ma el is jutottam a Kormányablakhoz és úgy minden várakozással és ügyintézéssel együtt röpke 14 perc alatt végeztem is.
És indultam is haza... Csak aztán be kellett mennem a Rossmann-ba (40 perc nézelődés) és már indultam is haza , de közben találkoztam  ezzel, azzal , na meg amazzal is .....
Aztán végül is hazaértem 3 óra alatt....
Hiába naaahhhh......Az a fránya Ügyfélkapu .......

2018. szeptember 5., szerda

Új helyzetben.

Hétfő óta munkanélküli vagyok.....
Ez azért padlóra küldött, mivel azt hittem, hogy hipp-hopp fogok munkát találni, de nem így történt. Kb. 2 hete tudtam meg hivatalosan, hogy megfog szűnni a munkaköröm, mert nem úgy alakultak a dolgok a Kft.-ben, ahol dolgoztam, ahogy a Főnököm azt elképzelte, tervezte, megálmodta. Én már augusztus eleje óta nyitott szemmel jártam az álláshirdetéseket mutató portálokon. Az elmúlt 1 hónapban megpályáztam közel 5 nekem való munkát és nemhogy állásinterjúra nem hívtak be, de még visszajelzést sem kaptam, hogy:-Nem kellesz nekünk !
Mivel tavaly május-júniusban munkanélküli ellátásban részesültem, így idén már csak kb. 49 napi ellátást tudok igénybe venni.
Szóval itt a nagy feladat, munkát találni 49 nap alatt.Ráadásul jó munkát, ahol nem csak azt csinálhatom, amihez értek és szeretek is csinálni, de még szeretek is ott lenni, ha már a nap 1/3 részét munkával töltöm el 😊.

Úgyhogy ÁLLÁSKERESÉSRE fel!


                                                                A kép forrása :internet

2018. szeptember 2., vasárnap

Szeptember van

állapítottam meg ma reggel. Az elmúlt pár hónapban nem sok minden történt vele, de van ez így. Iszonyat utakat jártam meg önismeretben és lettem sokkal -sokkal elfogadóbb egyes emberekkel szemben, de önismereti fejlődésem tartom a legnagyobb hozadékának ez elmúlt 5 hónapnak. Olvastam ,tanultam, híztam, sétáltam  és hipp-hopp el is rohant az idő. Azt hiszem maximálisan teljesítve van a havi egy könyv kihívásom 😊😊😊









Augusztus elején a lányok is elköltöztek, mind ketten párra leltek és most boldogan élnek. Dorián, megnyugtatott minket, hogy ne izguljunk, Ő itt  marad nekünk  40 éves koráig ( Minő megnyugvás és öröm ) 



Az arcom hála helyre jött, igaz kellett neki majd 3 hónap, de kitartottam , megtettem mindent, amit csak lehetett és kellett. Sokkal jobban vagyok ettől, már nem érzem úgy, hogy nem mehetek emberek közé, mert mindenki engem néz , hogy milyen szörnyen nézek ki.
A blogom újra írni fogom, mert annyira jó volt visszaolvasni , hogy mennyi minden történt velünk az elmúlt jó pár évben, amióta blogolok.
Lehet a még meg sem született  unokáim, majd egyszer csak valahogy rá akadnak a blogomra a nagy virtuális archívumban és rájönnek, hogy milyen is volt az Ő nagymamájuk élete még a múltban.