2017. április 17., hétfő

Jól áll nekem a korom ....

Eme kép lett a befutó az önéletrajzomra. Ahogy nézem , jól áll nekem a korom , mert hát bizony kezd látszani a 45 év , ideje lesz egy kicsit többet törődni magammal .

 És kész a mandalám :) Szeretettel és nagy békességgel színeztem :)

2017. április 16., vasárnap

Hétfőn felmondtam

kb ennyi az amire készültem.
A tavaly még imádott munkahelyemből ennyi lett mára....
ELÉG LETT BELŐLE!!!! 
Tavaly szeptemberben kezdődött az egész, amikor az elveimnek, mentalitásomnak szögegyenest ellentétes dolgokat kezdtünk művelni az operátor dolgozókkal. Túlóra hegyek, viták arról, meddig mehetünk el.
A dolgozók nekem sírták el bánatukat, bajukat és én ott álltam tehetetlenül. Decemberre eljutottam odáig, hogy a karácsonyi bulira sem mentem el, mert az ügyvezetővel egy légtérben sem akartam lenni, nem hogy együtt bulizni vele, esetlegesen "műmájermosollyaljópofizni".
Január óta érleltem a gondolatot és április 6-7.-i történések meghozták a döntésem.
Nincs még másik helyem, nem is tudom mi lesz velem május 10. után, de egyszerűen kiégtem , nem találtam a helyem és egyre inkább belebetegedtem ebbe az egész kialakult szituációba.
Most igen komolyan keresem a nyugalmam , a "lelki békém".

 Millie Marotta színező könyv talán segít ...... alakul egy kék mandala , a nyugalom , a lelki harmónia elérése végett :)

És egy kész dzsungel madár :)


2017. április 8., szombat

Készülök valamire...



Egyik lábam: indulni nem mer,
másik lábam: maradni nem.
Sivatag fojt, taszít a tenger
- elég nehéz nekem, velem.

                                Fodor Ákos


képforrása:internet


Fellélegzés , kicsit, nagyon

Sajnos jó ideje nem írtam és nem fogok mentegetődzni, egyszerűen nem volt miről írjak.
Ellustultam , vagy magam se tudom mi van most folyamatban, de egyszerűen nem csinálok szinte semmit sem. Na jó csinálok , túl élek.

A zegyetem az "agyamra megy", aminek köszönhetően a testem nem akar már menni sehova :) 
Készülnek a beadandók, a vizsgafelkészítésekre való feljárás is sokat kivesz belőlem.
Elkészült életem első, és azt hiszem utolsó ilyen jellegű "könyve".Mondom ilyen jellegű könyve! Nem lehet tudni mi kerül még ki a kezeim közül, mint könyv, mert kitudja, hátha egyszer meggondolom magam és híres írónő leszek és csak úgy ontom majd magamból a könyveket.



"Biztosítási jogviszonyhoz kötött anyasági ellátások 2000-es évektől, napjainkig" csodálatos művem címe :) Azért büszke vagyok magamra , mert csak -csak 30 meg jó sok + vagyok, munka és család mellett hoztam össze. És arra is büszke vagyok titkon, hogy szűk családi körbe véve én leszek az első diplomás  :) 

Nem sok mindent tudok mutatni, a szakdogámon kívül , ami mostanság kicsi kacsóimat elhagyta . 
Újabban a süti sütés ne nagyon megy, amióta nem eszem glutént, tejterméket. Azért csak-csak kísérletezem. A rizslisztes piskóta tekercs bátran állíthatóm, hogy jobb , mint a búzalisztes verzió.


És csak mert nagyon régen nem mutattam meg magam , egy friss fotó szőkeségemről, hátha nem látta még valaki a "fészbukon" :) 


Most nem azért, de nem is látszik, hogy kicsit elmúltam már 35 éves ... vagy 45 .. őőőő végül is mindegy , jól nézek ki, oszt ennyi a lényeg :D Ja nem , szerény is vagyok , na ez a lényeg :) 

2017. február 19., vasárnap

Élek még!

Nagyon régen írtam már......
Zajlik az élet nálam rendesen.
Január a katasztrófák hónapja volt az életemben.
Kezdődött azzal, hogy a mosógép fogta magát és meghalt.Nem tudom hogy vette a bátorságot, de egyszerűen kimúlt.Pedig alig volt csak 8 éves.Heti 10-15 adag mosása úgy tűnik nem kímélte kicsiny lelkét.Lecseréltük hát , nyugodjon békében szegény pára!
Gondoltam nekem már más dolgom nincs ,csak  nyugodtan készülni a vizsgáimra.
Tévedtem.
Január 13-tól betegállományba kerültem, rengeteg nyavalyával.
Hogy minden még jobb legyen január 16.-án este kigyulladt házunk kéménye.Jöttek a tűzoltók, 3 poroltónyi habot belefújtak a kéménybe....
Hála nekünk semmi bajunk nem lett, a lakásban se keletkezett nagy kár , csak a spájzom lett használhatatlan... ja meg a kémény .... és az én kis lelkem is.
Teljes összeomlás... 10 nap központi fűtés nélkül, úgy mond kiélveztük a modern hajléktalanságot... fáztunk a villanyradiátorral 18-19 fokra  felfűtött lakásban.Csak egy szobát tudtunk fűteni, így anyósom anyukámnál vészelte át a nehéz napokat, Lara hol itt hol ott aludt,Dorián nálunk  .Minden nap maga volt a pokol.... de túl éltük...
Közben én próbáltam a vizsgákra tanulni, de nem nagyon sikerül, idén minden tantárgyból utóvizsgáztam, de túl vagyok rajtuk.Ilyen pocsék átlagom még nem volt, amióta az egyetemre járok....
De végre lejutottam az utolsó szemeszterhez , már csak durván 4,5 hónap és vége az egésznek.
Jó ideje  semmit se alkottam, de egyenlőre a szakdolgozat írás a legfőbb feladatom most.Lassan haladok vele, de haladok.....