2018. február 27., kedd

Itt a vége .....

Holnap megyek Pestre az igazolásomért, hogy van ám diplomám, csak nyelvvizsga hiányos vagyok egy kicsit :D
Aznap,amikor felmondtam, akkor írtam a tanulmányi hivatalba, hogy kellene nekem valami kis papíros , ha már egyszer elvégeztem a képzést és még államvizsgáztam is, még ha nem is olyan eredménnyel, mint szerettem volna.
Tegnap végre megjött a válasz, hogy mehetek érte. Hát én úgy elmegyek érte, mint a sicc.
És ezzel lezárom a picsogást is, hogy nem lett a legfényesebb eredményem,változtatni már nem tudok rajta, akkor meg minek rágódom rajta. Meg hogy milyen kevés lehetőségem van érvényesülni vele, mert  nem a legjobb szakot választottam stb. Picsogás és picsogás , mert mindenki csak panaszkodik és én is beálltam a sorba .....
Hosszú idő után most tudatosult bennem igazán, hogy minél öregebb régebb óta vagyok fiatal, annál inkább képes vagyok  panaszkodni és rágódni a dolgokon, hosszan és nagyon önmarcangoló módon. Fogalmam sincs, hogy mikor is kezdődött és mi miatt. De állandóan csak picsogok , tenni meg nem sok mindent teszek  a dolgok ellen.
Valahogy az elmúlt 1 évben oda lett a céltudatos, mindig előre tekintő és haladó, mindenkihez kedves  CSANDI.
Azt hiszem itt az ideje , hogy lépjek végre és szélsebesen "visszacsináljam magam".
És tudom, hogy megtudom csinálni , és meg is fogom csinálni :)
Úgy hogy hajrá van , de ezerrel :)


2018. február 26., hétfő

Komfort zónámból ...


kiléptem , mint az állat.
Buszoztam , én aki a város másik végére is gyalog megy, ha nincs autós, aki elvigye.
Ráadásul én ,aki utálom a telet , a havat, a hideget , na én a  -8 fokban tettem mind ezt , majd 1 órán át tartott , míg eljutottam A-ból B-be.
Nem sokat haladtam itthon semmivel sem, szinte csak a kötelezőket csináltam meg, pedig lenne annyi dolgom, hogy az csak na...
Na majd holnap ...mondjuk ezt mondom lassan 1 hete ....
Úgy tűnik én hatékonyabban tudok működni, ha nincs időm arra, hogy halogassak, arra való tekintettel, hogy szabin vagyok, így  időm, mint a tenger :D
Azért , hogy írjak valami jót is, lejegyzem, hogy megcsináltam az adóbevallásainkat és a postára is eljutottam :)  Ja és szép az élet :)

2018. február 24., szombat

Szépen süt a nap....

igaz hideg van, de így még kinézni is jobb az ablakon. Lassan már vége lehetne a télnek, nem szeretem évszak....
Nagyon várom már a tavaszt , a virágba borulós tavaszt.
Na azt például imádom :)
Ma aztán semmit sem vittem túlzásba...
Reggel ágyat húztam, vásárolni voltunk, elindítottam a mosógépet , ebédet főztem és olvastam egy keveset az aktuálisból , azaz ebből


És most, hogy már a konyhám is rendben van , jön a délutáni 1-1,5 óra angolozás ....


2018. február 23., péntek

Elsírtam ma könnyeim ....

Durván neki ugrottam az angolnak , aztán úgy 3 óra angolozás után mindenféle hülye p..-nak elmondtam magam, megfogadtam, hogy leszarom az egészet, bedobom a könyvem a sarokba és szólok a tanfolyamon, hogy nem megyek többet. Kb semmi , azaz nulla tudás ragadt rám, sőt szerintem, amit eddig tudtam, az is eltűnt ...
Aztán egyszer csak elindultak a könnyeim .....
Nagyon .....
Szerintem régen jött belőlem fel így sírás....
Ebben a sírásban benne volt az angol tanulás nehézsége, a meg nem értett dolgaim, az elmúlt idők sérelmei, hibái, rossz érzései és úgy minden, ami nyomta a lelkem, Énkét , Önmagam stb.
Jó sokáig csak hüppögtem és átkoztam a napot , amikor megálmodtam, hogy elég jól  fogok angolul beszélni egyszer és a diplomám mellé valami emberi nyelven fogok középfokú nyelvvizsgát szerezni.
Megint csak arra gondoltam, feladom....
Végül is jó 1 óra elment az életemből, mire kibőgtem magamból mindent....
Hát nem adom fel!!
Be kell látnom nekem nem elég napi 20-30 perc tanulás, ha célt akarok érni, muszáj lesz felvinni a tanulásra fordított  időt 1-1,5 órára napi szinten....


"Elhantolt álmaim zokognak
a horpadt öblű hegedűn,
és könnyeim, az eltitkoltak,
hullanak a húrra keserűn."
                            Juhász Gyula



Lelkesedés =nulla

Kicsit elment a kedvem az angol tanulástól.
Nem vagyok képes még egy normális mondatot sem összerakni és most, hogy volt időm legalább napi 2-3 órát is foglalkozni vele, rájöttem, hogy nagyon -nagyon nem vagyok ott a szeren.
Egyszerűen megtanulok valamit és abban a pillanatban, huss 3 másik dolog ki is megy a fejemből....


Nem tudom, hogyan lehet felnőtt fejjel nyelvet tanulni. Valami ötlet?

2018. február 18., vasárnap

Ma mérlegre álltam .....


megállapítottam, hogy a hájam nyomokban Andit tartalmazz...
Az elmúlt két hét alatt +4 kg magamra rántottam, megéri nekem odafigyelnem magamra most látszik igazán. Némi kis lazaság és meg van az eredménye rögtön, most legalább 3 hét lesz, mire visszaállítom az elcseszett étkezésem és még kb plusz 2 hét , amire lemegy a +4 kg 😠
Komolyan nem is értem magam, hogy miért mindig  azt a megoldást választom, hogy zabálok, ha gondom van..Miért nem futok inkább ? Félek, hogy összetévesztenek valakivel :D


A nagy fenét, egyszerűen  a "halálra zabálás" a  legegyszerűbb módja, hogy totál kiüssem magam, úgy 1-2 órára,  amíg emésztek igen csak nagy kínok közepette. Addig sem a gondjaimmal vagyok elfoglalva, hanem a "fájdalmaimmal"
Ideje lesz változtatni ... Nem lesz, hanem itt az ide most változtatni :)

2018. február 17., szombat

The end

Hétfőn már nem megyek, vége egy korszaknak.
Közvetlen kolléganőimtől egy kis ajándékkal búcsúztam el, a kis szíveket levendulás töltettel tettem illatossá. A  többiek a fel nem tárt konyha művészetem egy darabjával ismerkedhettek meg, azaz  kókuszgolyót és Mirindás sütit kaptak.
Most egy kis pihés jön, angol tanulással és olvasással megspékelve, ha már kaptam egy jó kis könyvet ( Al Ghaoui Hesna : Félj bátran) aztán március 1-től irány az új helyem:)


2018. február 10., szombat

Tudorok is letudva

Most volt időm olvasni, le is tudtam a könyvtárból kihozott könyveket, jól kiolvastam mindet.
Az "Izek, imák, szerelmek 2" nem tetszett, azt hiszem túl nagy volt az elvárásom az első rész filmes változata miatt. De már belekezdtem, akkor csak kiolvastam.

Most a Lány a vonaton-t kezdtem olvasni, hát nem éppen  izgalmas az első 70 oldal, de remélem,  majd csak beindulnak az események.

Kedden jelenésem van a könyvtárba, még nem tudom milyen könyveket veszek ki, de a listámon van jó néhány  ígéretesnek tűnő könyv , szóval nem hiszem, hogy üres kézzel fogok kijönni a műintézményből:)

Ami most a legjobban izgat, hogy hétfőn kezdődik az utolsó hetem a jelenlegi munkahelyem, remélem hamar eltelik a hét és felszabadul a lelkem a "fogságából"

2018. február 9., péntek

Megadtam magam ...

Január 22-én felmondtam. Utólag már tudom, hogy előbb kellett volna,
Egyszerűen nem voltam képes megszokni azt, hogy  50 ember egy irodai légtérben dolgozik minden nemű elhatárolás nélkül, a sok zsivajt és a mindenki mindent hall és lát sztorikat. Képtelen voltam azonosulni azzal, hogy szinte minden hónapban más és más volt a feladat felosztás.  Az agyam olyan ellenállásba kezdett, hogy az elmondani nem tudom, nem akart már semmit sem befogadni , csak folyamatosan küldte a jelzést számomra, hogy nem az én munkahelyem ez , keresek mást.Eleinte kizárólag kudarcnak éltem meg, hogy nem tudom megtalálni a helyem a munkába. Most már tudom, hogy egy lehetőség volt számomra ez a 7 hónap, hogy meglássam azt az utat, ami nekem való.
Nem szégyen és kudarc beismerni, hogy nem nekem való ez a munka.
Nekem nem való az, hogy egy monitor előtt üljek és adatokat rögzítsek , nekem nem való, hogy egy olyan csapatban dolgozzam, ahol a kolléganőimet képtelen vagyok megszeretni , elviselni a viselkedési mintájukat. Nem nekem való, hogy zajongjanak mellettem , hogy nem tudjam, hogy miért is felelek én, és nem nekem való az a munkahely, ahol nem tisztelnek.
Már nem gondolom úgy, hogy csak én vagyok a hibás, abban, hogy nem tudtam beilleszkedni.
Egyszerűen  túl sokáig győzködtem magam, hogy majd megszokom ezt a munkakört és nincs olyan amit ne lehetne megtanulni... Valóban nincs olyan , amit ne lehetne megtanulni, de mit ér a tudásod, ha nem szívesen használod, mert akár gúnyolódás tárgya is lehetsz  ....be kellett látnom, hogy nekem kell az, hogy érezzem, hogy a munkakörömhöz kell a személyiségem egy darabkája is , nekem kellenek az emberek , kell hogy "szeressenek" ..nekem kellenek a pozitív visszajelzések nap mint nap...és itt egy mosolyra vagy egy kedves megszólításra vagy pusztán a bizalommal felém fordulásra gondolok, mint pozitív visszajelzés...Most nem győzöm magamba megerősíteni, hogy nem vagyok hülye, nem vagyok hasztalan, nem vagyok rossz ember. Amúgy még hálás is lehetnék , hogy végre megértettem, hogy soha , de soha nem nyomjam el magamba azt, hogy hallgassak a megérzéseimre, hogy soha többet ne engedjem meg magamnak azt, hogy arra gondoljak, hogy majd jobb lesz, majd megváltozom és hozzá szokom a dolgokhoz és kínozzam a lelkem ... Nem nekem kell megváltozni, hanem a körülményeket kell megváltoztatni és a lehető legkevesebb megalkuvást tenni , hogy önmagam maradhassak ....
Március 1-én kezdek az új helyemen , ahol egyenlőre csak adminisztrációval fogok foglalkozni, és megbeszéltük az új  főnökömmel, hogy ha velem szembe jön álmaim állása , akkor bármikor felállhatok és elenged (hiába , ezért jó , ha az ember ismerősnél kezd dolgozni )


2018. február 1., csütörtök

Két light könyvet kivégeztem.....

most jöhet egy kicsit komolyabb még pedig a TUDOROK .
Hát az "Ízek, imák, szerelmek 2" nem egy nagy durranás volt, sokszor untam és bizony bele lapozgattam. "Ha lenne  lett egy másik életed" pont annyit adott ,amennyit vártam tőle. Egy kis könnyed olvasmányt, nem többet :)