Tudsz menni , mozogni , van családod , látsz és hallasz ......
Tudod élvezni a szalagos fánkot , tudsz gyönyörködni a nyiladozó hóvirágban.
Elszaladt a január és pikk-pakk február közepe lesz .....
Napjaink: korán kelés, Zoltánnak munkába indulás, mama rendbe tétele,fekete betegeskedő kutya etetés ,magam rendbe tétele , anyukám megérkezik és vigyázz anyósomra , munkába menés, 8-9 óra munka,Zoltán leváltja anyukámat , eljön értem a munkába , kora este itthon másnapra főzés (a lakásban más dolgom hála anyukámnak köszönhetően nincs), mosogatás , mama ápolása, ... közben minden félét eszek, mert olyankor, amikor a hasam tele van, nem gondolok másra, nem érdekel semmi, nem érzem magam egy lelki nyomoroncnak .....este korán alvás,
aztán már megint reggel van .... Zoltán már igen csak KO , hiszen minden nap szembesül azzal, hogy még egy napig kell néznie anyukája haldoklását...... minden nap egyre nehezebb , de minden úgy jó ahogy van.....
Tudjuk élvezni a szalagos fánkot , tudunk gyönyörködni a nyiladozó hóvirágban.Ez most egy átmeneti állapot,amit nekünk túl kell élnünk, úgy ahogy tudjuk.Együtt!
Még előttünk az ÉLET !
1 megjegyzés:
Kitartás Andi!
Szörnyen nehéz ez. Nem is tudom mit lehet ilyenkor mondani. Az anyukád előtt is le a kalappal, ahogy előttetek is.
A hóvirágbál kevés szebb dolog van.
A szalagos fánkodba pedig szívesen beleharapnék, igazán gusztusos.
Megjegyzés küldése