Mivel face-lakó vagyok rendesen , ezért aztán minden nap találkozom egy -két vagy több tucat kalocsai mintás képpel.
Láttam már tortán, ruhán, cipőn, táskán,dobozon, fülbevalón, testen varrva , rajzolva, tetoválva......
Kérdem én eddig hol jártak az emberek , mit láttak eddig ....Esetleg csak szatyrot húztak a fejükre ???
Mert hát a kalocsai nem újdonság , sőt .......
Na akkor most jöjjön egy kis történelem :
A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket. Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra. A kalocsai előnyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. Természetesen a bérmunka időszak kezdete előtt is hímezték e vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat is. Később a hímzőasszonyok, leányok maguk rajzolják elő a mintákat az alapanyagon, amely az iparosodás után már egyre inkább finomabb gyolcs, pamut a korábbi vászon helyett. Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. 1912-ben nyílt meg a nagyatádi fonalgyár, ahonnan már színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez. A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az I. világháború után kezd színesedni. A varrógép elterjedésével a 20. században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliős" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad.
A színes kalocsai hímzés kibontakozásában nagy szerepet játszott Király Ilus (Kalocsa ,1886-1966)
(Alakja jelképes és központi jelentőségű: az ókalocsai hagyomány őrzője és az új kalocsai stílus gazdag képzetű kialakítója.Mint gyermek megfigyelte, hogyan dolgoznak a századforduló híres íróasszonyai. Nem elégítette ki a kevéssé változatos mintázatúnak és színezésűnek tartott díszítmények. Művészetének hatása a Kalocsa vidéki népművészetre évtizedeken át érvényesült. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapító tagja lett : főszerepe volt a szövetkezet megalakulásában . Sok pályázaton vett részt és 1953-ban a legelsők között kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést.)
Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani:
Hímzett kalocsai napernyő
A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
Stílustörés, ha pl. a szomorúpamukos vagy öregmintákat a későbbi időkben kialakult természethű mintákkal együtt úgy alkalmazzák, hogy nem hangolják össze ezeket. A melírozott fonal alkalmazása erőltetett, nem tartozik a kalocsai hímzés hagyományaihoz.
Forrás : Wikipédia
Bevallom nekem nagyon nem jön be a "mai kalocsai minta" színvilága , túl harsány és túl -túl nem is tudom milyen....legalább is nekem ....
A régi fehéren-fehérrel madeirás, riseliős na az még talán, bár a sok kacskaringó, sok fajta virág váltakozása azért okoz némi gondot abban, hogy kimondjam, hogy tetszik vagy sem , úgy isten igazából....
Barátnőm szerint megint csak a lázadó énem jött elő, lesz még rajtam is kalocsai láz ...hát nem tudom ....a könyvemet elővettem, amiben a mintatár van ( anno jó közösségi munkámért kaptam 1988-ban) de két óra tanulmányozás után is nemet mondtam egy felkérésre ......végül is soha nem mondom , hogy soha...
Láttam már tortán, ruhán, cipőn, táskán,dobozon, fülbevalón, testen varrva , rajzolva, tetoválva......
Kérdem én eddig hol jártak az emberek , mit láttak eddig ....Esetleg csak szatyrot húztak a fejükre ???
Mert hát a kalocsai nem újdonság , sőt .......
Na akkor most jöjjön egy kis történelem :
A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket. Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra. A kalocsai előnyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. Természetesen a bérmunka időszak kezdete előtt is hímezték e vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat is. Később a hímzőasszonyok, leányok maguk rajzolják elő a mintákat az alapanyagon, amely az iparosodás után már egyre inkább finomabb gyolcs, pamut a korábbi vászon helyett. Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. 1912-ben nyílt meg a nagyatádi fonalgyár, ahonnan már színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez. A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az I. világháború után kezd színesedni. A varrógép elterjedésével a 20. században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliős" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad.
A színes kalocsai hímzés kibontakozásában nagy szerepet játszott Király Ilus (Kalocsa ,1886-1966)
(Alakja jelképes és központi jelentőségű: az ókalocsai hagyomány őrzője és az új kalocsai stílus gazdag képzetű kialakítója.Mint gyermek megfigyelte, hogyan dolgoznak a századforduló híres íróasszonyai. Nem elégítette ki a kevéssé változatos mintázatúnak és színezésűnek tartott díszítmények. Művészetének hatása a Kalocsa vidéki népművészetre évtizedeken át érvényesült. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapító tagja lett : főszerepe volt a szövetkezet megalakulásában . Sok pályázaton vett részt és 1953-ban a legelsők között kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést.)
Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani:
- a bordót a pirossal,
- a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával,
- a narancssárgát citromsárgával,
- a kéket saját sötétebb árnyalatával,
- a lilát saját sötétebb árnyalatával és
- a zöldet saját sötétebb árnyalatával.
A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
Stílustörés, ha pl. a szomorúpamukos vagy öregmintákat a későbbi időkben kialakult természethű mintákkal együtt úgy alkalmazzák, hogy nem hangolják össze ezeket. A melírozott fonal alkalmazása erőltetett, nem tartozik a kalocsai hímzés hagyományaihoz.
Forrás : Wikipédia
Na akkor ezek után megnézném, hogy aki a tornacipőjére hímezteti a mintát, vagy a testét varratja tele mintával, az mit is fejez ki ....(azon kívül, hogy egy divatot követ )
És ha holnap bejön a divatba a keresztszemes isten igazából, akkor azért megnézem, hogy hányan fognak a hátukra kis x-ből mintát varratni .....Bevallom nekem nagyon nem jön be a "mai kalocsai minta" színvilága , túl harsány és túl -túl nem is tudom milyen....legalább is nekem ....
A régi fehéren-fehérrel madeirás, riseliős na az még talán, bár a sok kacskaringó, sok fajta virág váltakozása azért okoz némi gondot abban, hogy kimondjam, hogy tetszik vagy sem , úgy isten igazából....
.png)