Mivel face-lakó vagyok rendesen , ezért aztán minden nap találkozom egy -két vagy több tucat kalocsai mintás képpel.
Láttam már tortán, ruhán, cipőn, táskán,dobozon, fülbevalón, testen varrva , rajzolva, tetoválva......
Kérdem én eddig hol jártak az emberek , mit láttak eddig ....Esetleg csak szatyrot húztak a fejükre ???
Mert hát a kalocsai nem újdonság , sőt .......
Na akkor most jöjjön egy kis történelem :
A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket. Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra. A kalocsai előnyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. Természetesen a bérmunka időszak kezdete előtt is hímezték e vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat is. Később a hímzőasszonyok, leányok maguk rajzolják elő a mintákat az alapanyagon, amely az iparosodás után már egyre inkább finomabb gyolcs, pamut a korábbi vászon helyett. Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. 1912-ben nyílt meg a nagyatádi fonalgyár, ahonnan már színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez. A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az I. világháború után kezd színesedni. A varrógép elterjedésével a 20. században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliős" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad.
A színes kalocsai hímzés kibontakozásában nagy szerepet játszott Király Ilus (Kalocsa ,1886-1966)
(Alakja jelképes és központi jelentőségű: az ókalocsai hagyomány őrzője és az új kalocsai stílus gazdag képzetű kialakítója.Mint gyermek megfigyelte, hogyan dolgoznak a századforduló híres íróasszonyai. Nem elégítette ki a kevéssé változatos mintázatúnak és színezésűnek tartott díszítmények. Művészetének hatása a Kalocsa vidéki népművészetre évtizedeken át érvényesült. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapító tagja lett : főszerepe volt a szövetkezet megalakulásában . Sok pályázaton vett részt és 1953-ban a legelsők között kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést.)
Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani:
Hímzett kalocsai napernyő
A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
Stílustörés, ha pl. a szomorúpamukos vagy öregmintákat a későbbi időkben kialakult természethű mintákkal együtt úgy alkalmazzák, hogy nem hangolják össze ezeket. A melírozott fonal alkalmazása erőltetett, nem tartozik a kalocsai hímzés hagyományaihoz.
Forrás : Wikipédia
Bevallom nekem nagyon nem jön be a "mai kalocsai minta" színvilága , túl harsány és túl -túl nem is tudom milyen....legalább is nekem ....
A régi fehéren-fehérrel madeirás, riseliős na az még talán, bár a sok kacskaringó, sok fajta virág váltakozása azért okoz némi gondot abban, hogy kimondjam, hogy tetszik vagy sem , úgy isten igazából....
Barátnőm szerint megint csak a lázadó énem jött elő, lesz még rajtam is kalocsai láz ...hát nem tudom ....a könyvemet elővettem, amiben a mintatár van ( anno jó közösségi munkámért kaptam 1988-ban) de két óra tanulmányozás után is nemet mondtam egy felkérésre ......végül is soha nem mondom , hogy soha...
Láttam már tortán, ruhán, cipőn, táskán,dobozon, fülbevalón, testen varrva , rajzolva, tetoválva......
Kérdem én eddig hol jártak az emberek , mit láttak eddig ....Esetleg csak szatyrot húztak a fejükre ???
Mert hát a kalocsai nem újdonság , sőt .......
Na akkor most jöjjön egy kis történelem :
A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket. Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra. A kalocsai előnyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. Természetesen a bérmunka időszak kezdete előtt is hímezték e vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat is. Később a hímzőasszonyok, leányok maguk rajzolják elő a mintákat az alapanyagon, amely az iparosodás után már egyre inkább finomabb gyolcs, pamut a korábbi vászon helyett. Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. 1912-ben nyílt meg a nagyatádi fonalgyár, ahonnan már színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez. A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az I. világháború után kezd színesedni. A varrógép elterjedésével a 20. században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliős" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad.
A színes kalocsai hímzés kibontakozásában nagy szerepet játszott Király Ilus (Kalocsa ,1886-1966)
(Alakja jelképes és központi jelentőségű: az ókalocsai hagyomány őrzője és az új kalocsai stílus gazdag képzetű kialakítója.Mint gyermek megfigyelte, hogyan dolgoznak a századforduló híres íróasszonyai. Nem elégítette ki a kevéssé változatos mintázatúnak és színezésűnek tartott díszítmények. Művészetének hatása a Kalocsa vidéki népművészetre évtizedeken át érvényesült. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapító tagja lett : főszerepe volt a szövetkezet megalakulásában . Sok pályázaton vett részt és 1953-ban a legelsők között kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést.)
Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani:
- a bordót a pirossal,
- a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával,
- a narancssárgát citromsárgával,
- a kéket saját sötétebb árnyalatával,
- a lilát saját sötétebb árnyalatával és
- a zöldet saját sötétebb árnyalatával.
A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
Stílustörés, ha pl. a szomorúpamukos vagy öregmintákat a későbbi időkben kialakult természethű mintákkal együtt úgy alkalmazzák, hogy nem hangolják össze ezeket. A melírozott fonal alkalmazása erőltetett, nem tartozik a kalocsai hímzés hagyományaihoz.
Forrás : Wikipédia
Na akkor ezek után megnézném, hogy aki a tornacipőjére hímezteti a mintát, vagy a testét varratja tele mintával, az mit is fejez ki ....(azon kívül, hogy egy divatot követ )
És ha holnap bejön a divatba a keresztszemes isten igazából, akkor azért megnézem, hogy hányan fognak a hátukra kis x-ből mintát varratni .....Bevallom nekem nagyon nem jön be a "mai kalocsai minta" színvilága , túl harsány és túl -túl nem is tudom milyen....legalább is nekem ....
A régi fehéren-fehérrel madeirás, riseliős na az még talán, bár a sok kacskaringó, sok fajta virág váltakozása azért okoz némi gondot abban, hogy kimondjam, hogy tetszik vagy sem , úgy isten igazából....
1 megjegyzés:
Én mindig is imádtam ezt a mintát, már akkor is, mikor 4-5 évesen néztem, ahogy nagynéném hímzi őket. Sokszor órákig el tudtam üldögélni mellette, és csak néztem, és néztem, és arról álmodoztam, hogy majd egyszer én is fogok ilyen csodálatos dolgokat készíteni. Aztán rá 12-13 évre egyszer csak berobbantak ismét, és meglepődtem, hogy jé, mások is hordják, szeretik azt, amit én már szinte azóta, hogy az eszemet tudom. :D
Köszi a kis kitekintőt! :) AZ ernyő meg nagyon szép! :)
Megjegyzés küldése