Zsúfolt hét margójára.....

Gyorsan eltelt a hét, de nem bánom . 

Bevallom nem nagyon tudtam oda figyelni semmire sem a melóban, annyira izgatott voltam már a suli miatt. Gondolom, lesz is mit javítanom és pótolnom  a jövő hét folyamán :( 

Szerdán még nem tudtam, hogy hányra kell mennem, melyik terembe, hogyan kell felvenni a tantárgyakat stb.

Gondolom ha csak fele ennyi idős lennék, akkor lazábban venném a dolgokat....Nem egyszerű egyetemistának lenni, kezdem belátni :D 

Csütörtökön csapatépítős napunk volt a munkahelyemen. Szinte az  egész irodaház kivonult a tetthelyre, ami a várost övező pihenő részen volt található. Ott valahol ....

Nagyon bíztam benne, hogy nem fogok elveszni , kb. úgy, mit a beiratkozáskor "Nagyfaluba", mert fogalmam se volt, hogy pontosan merre is vagyok :D Hibeeee na,nem vagyok GPS, sőt tájékozódási futásra sem neveznék be soha.....

A bulira sütemény sütést vállaltam be , így született meg ez a kis tortácska....

Meg a testvérei  ......

Csokoládés-narancsos krémmel töltöttem meg a sima piskótát és cukor máz pillangókkal díszítettem. Mivel az előre megadott feladatunk Görög ország bemutatása volt, így aztán természetes, hogy kék -fehér pillangókat gyártottam nagy bőszen :)  Fehér csokiból csináltam forgácsokat a tetejére és tejszínnel vontam be az oldalát. Nem lett a legtutibb, de azért elfogyott.

A céges buli után még elgyalogoltam a postára , mert kedden levél  helyett, csak egy cetlit találtam a posta lábába , és már nem bírtam magammal , annyira kíváncsi voltam , hogy mit is rendeltem :)
Megérte ezekért a szépségekért durván 5 km gyalogolni, ismét csak dicsérni tudom Nina csodálatos fonalait.
Egy úttal elteszteltem a lábam is , hát nem jó még mindig a bokám :(
Remélem hamarosan azért alakul a jó felé, hiszen itt a Tatabánya túra 20 km-es távja október vége felé és a tatai tóköröm is meg kell ejtenem még idén.

Pénteken reggel eljött a nagy nap, amit annyira vártam :) 

Szépen felértem időbe , simán ment minden:) (Óh mily csodás érzés)

Legnagyobb meglepetésemre reggel az egyetemi folyóson az  egyik Kincstáras kolleginámmal futottam össze. Bododtág ezerrel , még is csak jobb ha van valaki az ember mellett, akit ismer , még ha csak látásból is :)) 

(Persze titkon eszembe jutott az is, hogy legalább lesz valaki mellettem, amikor eltévedek a nagy városba :D)

Hát nem szép ? Internetről vadásztam a képet !!

És hogy milyen megint tanulni? 

Háááááttttt :) Jó lesz ez, csak nem egyszerű. Tanulni kell majd, jó sokat. Alkotmányjogot, statisztikát, közgazdaságtant, tb ismereteket , munkaügyi kapcsolatokat és hasonló finomságokat. 

Legnagyobb ellenségem most egyenlőre  a pesti tömeg.

Pénteken konkrétan azt hittem, hogy Budapest úgy döntött, hogy kiürül  vagy világ vége jön és menekülnek az emberek  

A keleti pályaudvar, mint egy felbolydult méhkas, olyan volt. Mindenki egyszerre akart elindulni úti célja felé. (Igazán lehettek volna annyira toleránsak, hogy megvárják, amíg ÉNKE elhagyja  a várost)

Mire haza értem undorom volt mindenféle embertől , tömegközlekedési eszköztől , zakatolástól és úgy amblokk mindentől. Csak arra vágytam, hogy ágyba kerüljek és elnyúljak és csend vegyen körül . 

Szerencsére szombaton minden rendbe ment , vagy csak tényleg kiürült egy kicsit Budapest????