ha a munkahelyéről , mint egy gyors vonat úgy robog haza, mert hát egy életében és egy évben csak egyszer van 43.szülinapja és azt mégsem plusz munkaidővel kellene töltenie.
Eltervezi az ember lánya, hogy milyen jó lesz a
kis putriban otthon, mert biztos, hogy jönnek a gyerekei és felköszöntik és hát ízé , meg na ....
Aztán mit is csinál az ember lánya, ha történetesen a születésnapján szinte egyedül van, ráadásul abban a lakásban, amit tiszta szívéből utál, mert nem tudja otthonná varázsolni ?
Vasal és közben gondolkodik.
És néha elpityeredik, mert egyedül érzi magát.
Aztán arra gondol,hogy biztos senki nem ér rá , meg hát ki ő, hogy majd pont ma , meg pont most , meg naaaa....
Aztán fogja magát az ember lánya és megnézi, hogy mennyi ember írt neki a fészbukon, pedig gondosan beállította, hogy nem írhatnak a falára és ne is legyen látható, hogy ma ünnep nap van /lenne.És vannak páran, akik ezek ellenére mégis tudják, és még arra is vették a fáradságot, hogy ne csak egy "Boldogot!" szót vessenek oda, csak úgy a "tisztesség kedvéért" ....
Aztán az ember lánya fogja magát és megnézi az az napi postáját és talál benne egy képeslapot, amitől még jobban pityereg, mert a volt kolléganőinek eszébe jutott és kapott tőlük egy lapot.
És két pityergés között szépen fogja magát és rájön, hogy mindenki azt kapja , amit megérdemel, vagy nem.
Közben a legkisebb királyfi az ember lányának és ember fiának 3. gyermeke is haza ér foci edzésről, így már nem annyira van egyedül az ember lánya, bár a csemetének baromira nincs kedve kommunikálni......
És eljutottunk oda, hogy este 10-re elfogynak a vasalásra váró ruhák , elfogynak a könnyek.........
És elfogytak a gondolatok is mára. Jók is , rosszak is. És végre hazaér Zé is és az ember lánya máris nincs egyedül. És megérti, hogy lehet egyedül egy lakásban, de nem magányos , amíg van anyukája, vannak testvérei, gyerekei és férje, vannak olyan emberek , akik szeretik........