Nagyon régóta nem volt a kezembe olyan könyv, amit szinten letevés nélkül kiolvastam. Hát most sikerült kifognom egy ilyent. Nem tudom kinél láttam a könyvet, de arra emlékszem, hogy nagyon pozitívan nyilatkozott róla, gondoltam akkor neki esek én is. Nagyon jól tettem.
Doris Lessing kisregénye megmutatja, hogyan változik meg az élete egy házaspárnak, családnak, Ben az ötödik gyermek születése kapcsán.
Rámutat az anyai szív mélységére, a beteg/ sérült gyermek olykor romboló hatásáról a családban.
Lessing könyve előtt Fábián Janka: Árvízi napló című kisregényét olvastam. Ez is tetszett, mint eddig szinte minden könyve. Remélem a könyvtárba hamarosan megtalálom az írónő A szabadságszerelmesei című könyvét, amit már pár hete láttam a neten.
Ahogy megyünk bele a decemberbe szépen szedem elő a karácsonyi dekorációkat, tervezgettem a karácsonyi menüt. Minden nappal egyre jobban érzem, hogy vészesen rohan az idő, nem sok van már ebből az évből hátra.
Lehet jó is lesz már ezt az évet magunk mögött hagyni, nem igazán jó év ez sokunk számára. Na nem mintha sok jót várhatnánk 2024-től, de talán attól, hogy a családom minden tagja végre együtt lesz megint, kicsit bizakodóbban nézek a jövő felé.
Szerencsés vagyok, mert jelenleg a legnagyobb kinccsel rendelkezem, egészséges és összetartó családban élek,élünk!
Lehet ma ennél nagyobb kincs valami más?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése