Imádom én
Hiába kérem
Legyek enyém
Évek óta vágyakozva rólam álmodok
Nélkülem már élni sem tudok
Megtennék értem
Mindent talán
Egy dolgot várnék
Tőlem csupán
Higgyem el már végre azt, hogy több vagyok nekem
Mint az első diákszerelem
Akár a holdkorong az esti Pest egén
A szívem oly magányos bánatos szegény
De mégis éltet a nagy remény
Oly csodás lesz majd a perc, ha megfogom kezem
Nem titok, hogy lángolás ez, tiszta érzelem
Szamár az ember
Sosem tanul
Hibázik százszor
gyanútlanul
Mégis érzem azt, hogy bennem nem csalódhatok
mert mindörökké hozzám tartozok
Hiszem, hogy egyszer úgyis számhoz ér a szám
Egy hosszú átvirrasztott könnyes éjszakán
És lázas szemmel nézek rejjjám
Na-na-nananaaaaaa...
Kis szobámban szerteszét sok összegyűrt levél
Nem tudom nem észrevenni: ez már szenvedély...
Na-nana-na-naaaa-naa...
Forrás :L'art pour l'art : Imádom engem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése