2015. november 25., szerda

Ma esti (nem bájos) dolgaim....

Mint tudjátok egy ideje életmód váltásba kezdtem.Szép lassan áttértem a sok mozgásra és a jó, tiszta étkezésekre ( csak amit magam készítettem azt ettem, no cukor, no fehér liszt, no tej, no felvágottak)
Szeptemberben és október 3. hetéig  teljesen betartottam a magamnak szabott gátakat(?).
Kitisztult az arcom, eltűntek a pöttyeim a testemről, normális volt az emésztésem,ragyogtam és tele voltam energiával. Leszoktam a kávéról és nem mellékesen megszabadultam 5 kg-tól.
Gondoltam leszek olyan f@a csaj, hogy letesztelem milyen is, amikor visszatérünk a régi rossz étkezési szokásainkhoz.
Ja nem .....
Mert tudtam, hogy nagy ünneplések vannak kilátásban, úgy döntöttem, hogy kb.4 hétre kimentő adok magamnak és habzsi-dözsi.
Szépen visszatértem a régi étkezési szokásokhoz. Cukor, liszt, zabálás hegyek, tej és tejtermékek ...
Eredmény:
Hála nem híztam semmit se vissza, de !!!!
Az arcom ,mint egy tininek, tele pattanásokkal ,a testemen is fel-fel fedezek egy-egy pöttyöt.
Az , hogy nem híztam vissza, bizonyára a megváltozott emésztésemnek köszönhető. Az e heti állapotot úgy jellemezném, hogy fostalicska  kaotikus.
Sokszor futok itthon rövid távot, annak reményében, hogy nem maradok szégyenben egy vonalkódos fehérneművel. Néha gázos szitukba keveredek és a hasamból feltörő "örömódák", amiket a belső szerveim adnak, ha megküzdenek egy -egy elfogyasztott kajával valahogy nekem nem okoznak boldogságot.
Az epém is szórakozik, sokszor érzem , hogy nincs rendben. A hasam minden egyes héttel , ahogy telt az idő, egyre nagyobb, felfújtabb, de erre csak ma jöttem rá igazán, amikor a nadrágomat vettem fel és a nagy tükör előtt tollászkodtam, amit nem szoktam, mert nem szeretem magam látni, se ruhába, se ruha nélkül meg pláne nem...
És a legszörnyűbb, hogy nagyon nehezen szánom magam rá az itthoni edzésekre.

Itt jön a jogos kérdés, de ha ennyire rosszul kezdtem érzem magam, akkor miért nem tértem vissza a "jó útra".
A válasz egyszerű is, meg nem is.
Annyira rosszul még nem éreztem magam, mint ahova eljutottam rövid időn belül ma este.
Annyira hangosan még nem morgott a gyomrom, mint ma este.
És talán annyira gyorsan még nem kellett futnom eddig, mint ma este.
És annyira még nem utáltam magam, mint ma este.
És soha ilyen gyorsan nem döntöttem el , hogy újra életmódot váltok, mint ma este....

Új nap , új(?) élet :)))


Nincsenek megjegyzések: