Kedvesek kávé bekészítve? Igen.!
Mert akkor most elmesélem, hogyan lesz virág ágyás kerítésem a fa kerítés helyett L-alakban a magaságyások körül.És hogyan született meg a kert végleges formája a fejemben és lassan a valóságban is.
Az úgy volt, hogy átszabadultam barátnőmhöz, aki lelkes kertész, jelenleg kertek ápolásával foglalkozik és mellette palántákat nevel, sokat, különlegeseket, szépeket.
És persze nekem is ad belőlük, sokat, szépet.
Barátnőm éppen a házuk falát burkolta lelkesen vágott téglával, kb. olyan lazasággal, mint ahogy én szoktam az almás pitét összedobni akár este 6-kor.Közben eszmét cseréltünk,
Szóval szaladtam és ismét szerelmes lettem a kertjébe.A szokásos pár percre átfutok, tartott 1-2 órát, nagy ötletelésekkel tarkítva és sok jó dolgot megtudva, okosodva és gyepét agyon dicsérve.
Majd mind aki jól végezte dolgát, haza jöttem és beütött a nagy bumm, nem tudtam lenyugodni és jött a nagy tervezés, késő estig ment a chat barátnőm és köztem, mit és hogyan, hova fogok ültetni.
Másnap felvázoltam Zoltánnak, hogy hát akkor én most visszaszívom az összes abbéli tervemet, hogyan fogom "körbe keríteni a ződséges kertet" Innen indul a sztori.
Ide került volna egy kis fakerítés, meg a baloldalra egy kicsit magasabb fakerítés, A magaságyások jobb oldalán a szomszédom csodás melléképületeit tavasztól késő őszig szőlő takarja el.
Sokat morogtam mostanában, hogy lassan halad nálunk minden, de aztán ha jobban átgondolom, haladunk, megyünk előre szépen.
Zoltán pislogott párat, kijelentette ha megcsinálom azt amit felvázoltam, akkor hajrá, neki jó ez neki így ahogy van, segít ha kell, de nem fogja ő megcsinálni.
Ásót ragadtam és a felszámolás előtt álló csodásnak nem nevezhető tarackos,füves részt felástam, kigazoltam,átforgattam a földet majd 50 cm mélyen. Aztán jött egy kis pihenő a fájó derekamnak.
Idáig jutottam az első héten.
Aztán következő héten vettünk 40 db betonszegélyt és a fiúk vasárnap jól feltúrták az egész ágyást, kiegyenesítették a majdnem egyenes ásásom, szintezték, beépítették a betonszegélyek egy részét.
Eddig jutottak, volt dolguk rendesen.
És a dolgok mai állása. Hétvégén a szegély végső befejezése jön.
Jövőre a most még bab és tök ültetvényemként funkcionáló részre kerül térkő és ott lesz a kerti kiülőnk, ahol nyugodtan tudunk majd kávézni, lustulni és létezni, piheni.
A növényeimnek is kell pár év mire teljes pompájukat megmutatják, felnőnek, megnőnek.
Mi is szépen lassan felnövünk a feladatainkhoz a kertben, megtanuljuk a kertápolás csínját-binját.
Az idő múlása jó dolog, ha észre vesszük , hogy mennyi szépet hoz magával és tényleg értékeljük azt amin van és nem azon kesergünk, hogy mennyi minden hiányzik még az életünkből.
Az élet szép, élvezni kell , hiszen csak egy van belőle!
Csandi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése