Hihetetlen vagy még sem :) Ha kicsit következetesebb és rendszeresebb lennék blogírásban, akkor talán már több is lenne és sokkal több kézműves alkotás is lenne benne.
Az elmúlt pár hónap nem a látványos kézműves alkotásokról szólt, hanem a "harcokról" a lakásban és a kertben.
Nagy mérföld kőhöz értünk tegnap.
A kertünkben végre eljutottunk a legrondább rész felszámoláshoz.
A tűzifa tároló rendetlensége és limlom halmos rész végső felszámolása a tegnapi nappal meg-kezdődött, 3.éve erre várok.
Gondolom nem kell elmondanom micsoda ÖRÖM ez számomra!!
Reggel Zé neki állt és kipakolt mindent a nagy fatárolóból. Volt ott minden, tényleg minden.
Sok kis zsák fahulladék, összevágásra váró fadarabok, régóta ide-oda tett deszkák, lécek és tényleg mindenféle kiszáradt fa hulladék egymás hegyén hátán.
A kis fatároló oldalában hegyekben állt a tégla, ponyvával letakarva némi aprításra váró fa. Előtte a locsolóvíz tárolására alkalmas hordóink.Minden esztétikusan és rendben elpakolva. JA , NEM !
Anyósom szobájából egy ezer éves ronda szétnyitható ágy váza csak úgy hátra ledobva, egész és féltéglák, cserepek, betonkockák és kitudja még mi minden volt felhalmozva a kerti szégyenfoltban.
Utáltam a kertnek ezt a részét és igen, mint a nagy többség, én se nagyon mutogattam ezt a részt.
Nem véletlen.
2 óra alatt szelektáltunk, kidobásra került 5 talicskányi törött tégla, beton darab, tetőcserép.
A fahulladékot daraboltunk, zsákoltunk.
Fiúk kivitték a felesleges, szétesőben lévő betonoszlopokat, amit Zé jó pár éve már tartogatott, jó lesz az még valamire címszó alatt. És eljutottunk idáig.
A kis fatároló könnyen megközelíthető lett, még a nagy fatárolóba viszonylag rendezetten kerültek vissza a dolgok. Anyósom régi varrógépállványából lesz végre egy kerti palántázó asztalom, nem kell majd a földre hajolgatva, guggolva tevékenykednem. Erről majd még írok, mert még nem teljes a projekt.
És akkor jött az én nagy vágyam kivitelezésének a megkezdése.
Végre lett egy normális venyigével, vesszővel körbe font KOMPOSZT TÁROLÓM !
Idén még csak hordjuk bele a komposztálásra váró zöld-hulladékot, de jövő tavasszal micsoda kincses bánya lesz ez.
Eddig jutottam el este 8-ig a vessző komposzttároló készítésben és be kell valljam, amennyire egyszerűnek tűnt a dolog, annál azért lényegesen nehezebb volt.
Nem is lett a legszebb,na de majd belejövök én még ebbe a "szakmába" is az évek folyamán.
Még van sok tenni való a kert ezen részével, de nagyon jól haladunk.
Másik nagy vágyam, hogy a tavaly lomtalanított, szomszéd feleslegessé vált kevésbé jó minőségű kerti földjével telepakolt részt is hasznosítsuk végre.
Az elmúlt 2 hétben ezen a földdarabon munkálkodom ásóval, kapával ,rostával, gereblyével és nagy lelkesedéssel.
Kb. 50-cm mélyen felástam, kigazoltam, kövektől, apró lomoktól mentesítettem a lentebb látott területet, megközelítőleg 3,5*3,5 méteres nagyságában. Körbe hagyva egy jó kis részt, ahol közlekedni is tudunk és remélhetőleg még idén neki tudunk állni a kerítés javításnak, ami még igen csak nagy kihívás mind munka, mind anyagiak szempontjából.
A karók közötti rész lesz a csemegekukorica-futóbab- tök édeshármas "lakrésze".
A héten egy kis talajjavítás fog következni, mindenféle jó kis tápanyagot forgatok majd be a kevésbé értékes földbe.
Hát itt tartunk most, lassan a kertem is olyan lesz, hogy bárhonnan is fogom nézni/fotózni minden szeglete elégedettséggel fog eltölteni és jó lesz rá nézni.
Azért, hogy valami igazán széppel zárjam a bő lére engedett kerti bejegyzésem, itt hagyok egy képet az első kertünket díszítő törpe csoport tulipánjaimról.
Ugye szép ?
Csandi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése