Jövök- megyek , teszek -veszek és nem, és nem találom azt ,amit szeretnék. De tulajdonképpen magam sem tudom mit szeretnék, nem is tudom mit kellene keresnem:((
Na most aztán baromira értelmes voltam.
A lakás fut, a kézimunkáim alszanak, nincs kedvem olvasni , főzni , felnőttként élni, tanulni, döntéseket hozzni.
Velem van a baj?? Mással is van ilyen? Szégyenkeznem kellene ez miatt, vagy azért amiért ezt lemertem írni??
Nem hiszem, de ha igen , akkor bocsánat, ilyen vagyok napok óta és kész.
De most kitől is kértem bocsánatot?????
3 megjegyzés:
Azt nem tudom, kitől kértél bocsánatot, de azt hiszem, fölösleges is volt! Nézd, azt hiszem, van ezzel így más is. Az embernek néha elege van az egész világból, a kötelességekből, a felelősségből, és csak punnyadna valahol csak úgy, a punnyadás kedvéért:o) Fel a fejjel, lesz ez még így se!!!
Nöné, szerintem is fölösleges volt, mert nem tudom kitől kértem bocsánatot.Magamtól?? Családtól? Talán olvasóktól? Teljesen mindegy, nekem is lehetnek sz&& napjaim, szóval, tényleg lesz ez még így se.
Andi, ne mar ilyen most a hangulatod es kesz.Ismeros ,nalam is fent all neha az, ilyen semmitsemakarokcsinalni vagy senkitsemakaroklatni betegseg, de hidd el , elmulik!:) S akkor meg nagyobb lendulettel veted maga a csandizmusba.Amugy mi igy is szeretunk teged , ez is olyan csandis:))))Csokol Habibabad:))
Megjegyzés küldése