-megírtam a modulzárót, és megkellett állapítanom, hogy nem sokára vége a tanfolyamnak( megjegyzem nem fogom bánni ,hogy vége lesz)
- feladtam a SWAP karácsonyi körében az ajándékom , ami igen csak messzire megy, remélem meg is érkezik , éppen olvastam a SWAP blogban, hogy valakinek a csomagján majdnem 3 hónapot ült a posta ( és nem magyarpostáshollóról van szó)
- a körmeimet is becsillogósíttottam, hiszen nem sokára karácsony és már az utcákon is csillognak a karácsonyi fények.
- és újfent szerelmes vagyok a kismacskáinkba. Most már tényleg macska formájuk van .A két kopé aki a képen vigyorog és kacsingat már ügyesen mozog. Tamara rájött, hogy az eddig Kirának szólított macskánk , bizony nem Kíra , max Károly:))) És a kisfehér nyakú nem rég elhunyt kedvenc macskánkra hasonlít nagyon, és nem külsőre gondolok igazán.
És a legkisebb- akit mi csak Guzmonak nevezünk, Lara legnagyobb rosszalása mellett - lassacskán kezd kikupálódni:)
Egyenlőre futni nem nagyon tud, mert a feje , hmmm , úgy mond kissé nagyobbacska és néha lerántja szegénykét,de már remekül tud menni, anyamacskát mászni, és iszonyatos hangosan nyávogni. És biztosra veszem ő lesz az a macska, aki a legkönnyebben felmászik a feldíszített fa legcsúcsára:)) Hjaj lesznek még itt csillingelően összetörő fenyődíszek, de lehet, hogy itt az idő neki állni textildíszeket gyártásának???
1 megjegyzés:
Nagyon helyesek! A kis kacsingatós meg rám nézett.:o)
Megjegyzés küldése