Rohannak a napok , én meg próbálom tartani a lépést.
Anyukám másfél hete beteg, gyenge, nincs étvágya és nem éppen akarja tudomásul venni, hogy bizony már 78 éves lesz idén decemberben.
Bevásárolok , ebédet főzök és kilogisztikázzuk, hogyan vigyük fel neki a város másik végébe a"szajrét". A házi munkát elvégzi , nem hajlandó rám bízni, mert hát "nem vagyok béna kislányom" és "ha nem csinálok valamit , akkor megőrülök" mondogatja. Nem egyszerű sem neki, nem nekünk, de túl leszünk a dolgon és akkor minden visszaáll a régi kerék vágásba.
Persze közben be kell iktatnom a már hetekkel ezelőtt lefoglalt időpontjaim és vannak feladataim itthon is (lakás felújításba kezdünk hamarosan) És mivel vége a kert szezonnak, kicsit "beújítottam" és újra piros körmöket kértem.
Pihenésnek ott vannak a hobbijaim ,mint a kalligráfia és a xszemes hímzés. A szép írást minden nap gyakorolom, nagyon letud nyugtatni, nagyon jól kikapcsol.Még az akvarell festést szeretném kipróbálni és akkor már tényleg mindent alkotásnemet kipróbált, ami egy kicsit is érdekelt valaha.
Maradjuk annyiba, hogy alakul , alakul ez az írás:)
Azon gondolkodtam vajon ha nyugdíjas leszek milyen számomra új technikákat fogok kipróbálni.
Lehet rám tör a "meg kell tanulnom horgolni!" érzés?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése