2009. július 8., szerda

Ma majdnem ...

... "öngyilkos lettem ", de csak nagyon minimálisan majdnem , szóval nem kell megijedni:)))Tettemet sem előre megfontolt szándékkal tettem volna, hanem hirtelen felindulásból.
Történt, hogy nem volt kedvem semmit csinálni, és nem is csináltam:)) Leültem a laptop elé és elkezdtem cikkeket olvasni. Minden féléket, és ekkor keveredtem valahogy erre az oldalra.
http://exit24.hu/cikk/Mi_leszel__ha_nagy_leszel__-_Velemeny

Meghallgattam a "zenét" és konyhakésért kiáltottam , hogy eret vágjak magamon. Zenei depim a másik "nóta" hallatán tovább fokozódott és tutira tudtam,hogy ha még egy ilyen csemege a dobhártyámat megüti, öngyilkos leszek. Hogyan lehet ezt hallgatni?? Füldugóval?? Esetleg hangnélkül??? Rettenetes. Hát még a "jutubos" hozzászólások. Nem csak a szövegileg rettenetes, nem is tudom megfogalmazni hány és hány téren. Soha nem is szerettem a hasonló retteneteket, azt hiszem a gyerekeim is felnőttek enélkül és Eperke ,és megannyi felkapott pénz csináló szörnyűség nélkül. Nem vagyok valami nagy zeneértő, nincs kifinomult zenei ízlésem, meghallgatok Én sok mindent annak érdekében, hogy fejlődjön az utódlás zenei ízlése( itt gondolom minden tinikorú gyerekkel rendelkező szülő tudja,hogy mi az, hogy mit is takar amikor éppen fejlődik a gyermeke zenei ízlése :)))) ,de ez túl lőtt nálam minden célon.

Igaz most jogos lehet a kérdés , ha ennyire nem bírom a "zenét"minek hallgatom meg , és pláne még a másodikon is minek csemegézek?? Hát talán azért ,hogy legyen viszonyítási alapom?? Esetleg mazhoista vagyok??Hogy megerősítsem magamba, hogy nem is olyan rossz a zenei ízlésem??

Most amíg a bejegyzésem írom ezeket hallgatom, lehet hogy másnak ez a rettenetes, de úgy gondolom , hogy inkább ez, mint az előbbi rettenet, mert ebben legalább nincs idétlen szöveg, nem oda illő hangok , és .. és......sorolhatnám még az érveket :)))Arról nem is beszélve, hogy ezek a zenék hallatán inkább borulok Zé kajaiba, mint egy konyhakésbe:)))))





Itt kívánom megjegyezni, hogy bocs attól aki szereti az elmejáratásra késztető tini bandát. Remélehetőleg az én zenéim hatására sem lesznek hasonló bejegyzések a bloggolók között:))))
És valóban igaz a mondás, kinek a pap , kinek a papné, és persze van aki a papfiára hajt:))))

Nincsenek megjegyzések: