Nem voltam a helyzet magaslatán

alkotás ügyileg sem, tanulás ügyileg sem, és lelkileg sem:(
A héten a hitem, a lelkibékém elhagyott rendesen :( Próbáltam új erőket szerezni, és probáltam megérteni, azt ami úgy sem fogok soha.
Óriási fordulatok következtek be az életünkbe, és ki tudja mi jön még.
Hol van ebben az országban emberség? Meddig lehet egy embert megalázni, kihasználni? Mikor lesz végre megint értelme a megbecsülés, tisztelet szavaknak? Mikor fogják végre az emberek egymást segíteni és nem gátolni a boldogulásban? Mikor lesz az, amikor elmondhatjuk végre, hogy : Igen , jól érzem magam , elégedett vagyok a sorsommal.
Üres szavak ezek talán? Vagy csak a lelkibékém hiánya mondatja ezeket velem?

A héten történtek hatása alatt mindössze ennyit haladtam a megkezdett kézimunkákkal. Nem volt többre energiám , erőm.

Székely SAL -ba még bele sem kezdtem , sőt olyan szinten nem,hogy még azt sem döntöttem el, hogy milyen anyagra , ilyen színekkel fogom hímezni. Van egy variációm, hogy színátmenetessel fehér aidára , vagy kávéval-teával festett hímzővászonra a javasolt színekkel, de még az is az eszembe jutott, hogy fehér hímzővászonra piros és kék színekkel. Mivel jövö hét végén van az első blokk határideje , hétfőn "belecsapok a lecsóba rendesen "és igen is kész leszek határidőre.