Eltűnődtem azon, hogy már jó pár éve Május elsejét csak egy munkaszüneti napként tartom nyilván magamba sok- sok hazámfiával és lányával együtt. Bezzeg régen amikor még kislány voltam (hu de régen is volt , azt hiszem:)))) milyen nagyon vártam, hogy a város főterén a kisdobos nyakkendőmet lobbogtatva osztálytársnőimmel szigorú sorba rendezve végig vonulhassak. Jefufom , igaz volt ez ?? Tényleg volt ilyen ??
Később amikor már vörös volt a nyakkendőm valahogy nem vártam már a vonulgatást.
És nem azért mert politikai nézeteim változtak volna.(Elárulom akkor még azt sem tudtam mi az hogy politika.Eszik vagy isszák ?? Esetleg csinálják?? hmmmm) Egyszerűen már akkor nem szerettem a tömeges rendezvényeket . Soha életemben nem szeretettem és talán kevés az esélye annak , hogy valaha szeretni fogom, ahol tömegek vannak.
Talán ezért van az ,hogy jobban szeretek a kisszobámba, esetleg a kertünkbe ücsögörve alkotni , pihenni, a világhálón keresgélni .Szeretem az "átugrunk délután egy kicsit beszélgetni " eseteket , amik persze eltartanak estig , éjjelig is.
Május elsejét idén munkával ünnepeltem, de olyan munkával ami igen csak kedves a szívemnek:)Ajándékokat készítettem:) Kiknek??
Például Anyuinknak:) Zé( ő a férjem)és Én ,abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mindakettőnk Anyuja él. Anyum 67 éves, míg a Zé Anyuja 82 éves. Idén egy csokor virágot
és egy általam készített táskát kapnak szeretettünk jeléül:)
És legutolsó sorban Magamat is megajándékoztam , az alkotás örömével:))
Később amikor már vörös volt a nyakkendőm valahogy nem vártam már a vonulgatást.
És nem azért mert politikai nézeteim változtak volna.(Elárulom akkor még azt sem tudtam mi az hogy politika.Eszik vagy isszák ?? Esetleg csinálják?? hmmmm) Egyszerűen már akkor nem szerettem a tömeges rendezvényeket . Soha életemben nem szeretettem és talán kevés az esélye annak , hogy valaha szeretni fogom, ahol tömegek vannak.
Talán ezért van az ,hogy jobban szeretek a kisszobámba, esetleg a kertünkbe ücsögörve alkotni , pihenni, a világhálón keresgélni .Szeretem az "átugrunk délután egy kicsit beszélgetni " eseteket , amik persze eltartanak estig , éjjelig is.
Május elsejét idén munkával ünnepeltem, de olyan munkával ami igen csak kedves a szívemnek:)Ajándékokat készítettem:) Kiknek??
Például Anyuinknak:) Zé( ő a férjem)és Én ,abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mindakettőnk Anyuja él. Anyum 67 éves, míg a Zé Anyuja 82 éves. Idén egy csokor virágot
és egy általam készített táskát kapnak szeretettünk jeléül:)
Ajándékot kapott a napszemüvegem is :)) Végre lett neki ruhája:))
Az egész elkészítése tartott kb. 40 percet, és nem használtam fel mást hozzá, mint egy 5 cm széles anyagcsíkot, némi szatén ferdepántot és egy darab szalagot:) Életem első saját kútfőből készült foltos munkája:)És attól tarok fertőződésem forrása is:)
Az egész elkészítése tartott kb. 40 percet, és nem használtam fel mást hozzá, mint egy 5 cm széles anyagcsíkot, némi szatén ferdepántot és egy darab szalagot:) Életem első saját kútfőből készült foltos munkája:)És attól tarok fertőződésem forrása is:)
A varrógépem megajánkékoztam egy édes kis virágmintás tűpárnával :))
(A Keresztszemes magazin melléklete a minta)
Málna cicát némi fonallal való játszással ( de lehet hogy a némber csak segíteni akart a kötésben??) Már biztos, hogy a kötésből stóla lesz és nem hátmelegítő csak,mert már több mint 75 cm hosszú és még van fonalam:))És legutolsó sorban Magamat is megajándékoztam , az alkotás örömével:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése