2010. április 16., péntek

Elgondolkodtatok már azon , hogy .....

mit hagytok az utókor számára kézzel írt formában?
Hol van már a kézzel írt levelek kora? A fényképeinket is csilli-villi CD-ken, és DVD-ken tároljuk. Ezek is túl fognak élni száz -százötven évet vagy akár többet? Ha igen , hol fogjuk érzeni a régi papírok finomságát , hol fogjuk érzeni azt a tapintást amit egy régi képnél érzünk? És az illat............
Ezek a hivatalospapírok Zé szépszüleitől, dédszüleitől, nagyszüleitől , és szüleitől maradtak ránk. Tegnap amikor kinyitottam a kissé vihar vert, de még is gyönyörűre kopott ládát és kezembe vettem a papírokat fura, hogy mennyi gondolat ötlött fel bennem.
Egy-két olyan részlet ami mellett nem lehet elmenni.
Ezek a cirádák, egyenletes hurkok, egyenletes írás, és hát a papír....

Ez annyira nem is régi, "csak" 1913.ban lett dátumozva. Mennyivel személyesebbnek tűnik, mint a mai világunkban előre megformázott nyomtatványok, ami szinte bármelyik háztartásban megtalálhatunk. Bizonyára ennek az irnoknak , titkárnak a keze munkája nem sok háztartásban található meg, arról nem is beszélve, hogy az írása a korával előre haladva bizonyára sokat változott, formálódott.

Hát nem csodálatos és ámulatba ejtő?Nyugalom árad belőle,és semmi kapkodás, semmi sietség, semmi rohanás.

És nekünk sem kellene rohani. Néha leülni és pár kedves mondat erejéig tollat ragadni és írni valakinek, hogy legyen majd a gyerekeinknek, unokáinknak , dédunokáinak, szépunokáinknak is egy kopott ládikányi gondolatokat ébresztő papírkötegjük, úgy valamikor 2110 és mondjuk 2170 körül.



Posted by Picasa

2 megjegyzés:

nöné írta...

Ez klassz volt:o) Én is szeretek a régi papírok között matatni, bár nekem 1913-ból valósi nincs.
Én is szeretek kézzel írott levélkét kapni, és el is tettem ám a Tőled kapottat is ahhoz a néhányhoz, amiket más blogerináktól kaptam:o)

Csandi írta...

Jó is a régi emlékek és íratok között matatni:) Nekem is vagy egy dobozkám amiben gyűjtöm a kézzel írt leveleket,ideje lesz egy fadobozt is beszereznem:)